Elszakítva, de nem elszakadva

2021. november. 25. - 10:39

Az Országos Idegennyelvű Könyvtárban mutatták be B. Szabó Péter Bolygó magyar című verseskötetét. A szerzővel Csisztay Gizella és Mandics György beszélgetett.

B. Szabó Péter a prágai tavaszt követően Csehszlovákiából vándorolt ki Svájcba, több mint fél évszázadig élt emigrációban, ahol rengeteg tett a magyar kultúráért, megalapította többek közt a Svájci Magyar Irodalmi és Képzőművészeti Kört. Ma az Erdélyi Szövetség alelnökeként tevékenykedik, és sokat járja a Kárpát-medencét, segítve a magyarság megmaradását.

B. Szabó Pétert eddig többnyire politikai, magyarságtudományi írásairól ismerték olvasói, ám most költőként is bemutatkozott. Hosszú távollétére utal verseskötete címe is, a Bolygó magyar. Egyébként „kölcsönvett” szókapcsolat: Major Zala Lajos költeményének címe. A zalai származású alkotóhoz B. Szabó Pétert személyes szálak fűzik, például együtt alapították meg a Csokonai Társaságot. A kötet előszava is Major Zala Lajos híres költeménye.

A verseskötet öt ciklust vonultat fel: a magyarságféltő és hontalanság-versek, az istenes költemények mellett helyet kapott a család témája és persze a szerelem is.

Az író egy hosszabb, ágyhoz kötött időszakban rendezte sajtó alá több mint ötven év verstermését, közel ötszáz művet átválogatva. A kötetet a Kráter Könyvkiadó Svájci Magyar Irodalmi és Képzőművészeti Körrel közösen adta ki. Ez utóbbi szervezet megalapításában egykor B. Szabó Péter jelentős részt vállalt.

Az estnek egyik fő témáját az elvándorlás adta, amely, mint a költő rámutatott, már a történelmi régmúltban is a magyarság sajátja volt. Az ’56-os nemzedék – amelyhez maga B. Szabó Péter is tartozik – java már elhunyt, és aggasztó, hogy a nyomában nem született új, tettre kész generáció.

Épp ezért fontos küldetés napjaink emigránsai felelősségtudatának felébresztése, hogy jó hírét vigyék az országnak – hangzott el többször az esten. A beszélgetők kitértek rá, mennyi kárt okozhat a magyarságnak a nyugati minták vak követése – ezek helyett sokkal inkább a magyar nyelv és kultúra megőrzésére kellene fókuszálnia mind az idegenbe szakadtaknak, mind a Kárpát-medence lakóinak.

A versek ezt az aggodalmat is megfogalmazzák: a szétesőfélben lévő Európai Unió hatalma, illetve a fiatal nemzedékek bizonytalan jövője miatt érzett szorongást. Ezek a hazafias és politikai verseik A hontalanság versei című ciklusban kaptak helyet, itt többek között az életében sorsfordító prágai tavaszra emlékezik a költő.

A közönség több költeményt is meghallgathatott az esten, például az 1973-ban született Messiás című verset, amely egykor az Életünk című, nyugat-európai katolikus magyar lapban jelent meg, vagy Az ige megtestesül című művet, amely kemény bírálata a világot uraló, láthatatlan hatalomnak, amely rabszolgasorba dönti az embereket.

B. Szabó Péternek már következő kötete is készülőben van, ez társadalompolitikai írásait tartalmazza, Szabadság és önrendelkezés címmel jelenik majd meg a jövő évben. Cikkek, interjúk, beszédek gyűjteménye lesz a könyv, és nagy hangsúlyt kap benne az elszakított területek önrendelkezésének kérdése.

Az est végén az OIK rendezvényeinek szép hagyománya szerint a közönség egy kis harapni- és koccintanivaló mellett folytathatta a beszélgetést a költővel.