Irodalmi Jelen
  • Csisztay Gizella

    A székely martirológia írója, Gazda József

    Tavaly két, figyelemre méltó  könyve is megjelent Gazda Józsefnek. Az egyik, A XX. század, ahogy megéltük, a Székely Könyvtár sorozatban Csíkszeredában; a Miért is éltem? Budapesten, a Hét Krajcár Kiadónál.

  • Bábel csendjében megszólaló vers

    Bábel csendje címmel rendezték a Magyar Múzsa szerkesztőségében közép- és kelet-európai költők bemutatkozását, ahol Csisztay Gizella és Mandics György hozta közelebb a közönséghez a számos nyelvet képviselő jeles alkotókat.

     

  • Szellemi hazaút

    Mit jelent napjainkban a magyar néprészek önrendelkezéséért folytatott küzdelem? Lehet-e költészettel tenni a magyar érdekekért? B. Szabó Péter Szabadság és önrendelkezés című kötetéről beszélgetett az Országos Idegennyelvű Könyvtárban az alkotóval Csisztay Gizella és Mandics György.

  • Elszakítva, de nem elszakadva

    Az Országos Idegennyelvű Könyvtárban mutatták be B. Szabó Péter Bolygó magyar című verseskötetét. A szerzővel Csisztay Gizella és Mandics György beszélgetett.

  • A döntések kútjából

    Mandics György és Szergej Pantsirev új köteteit ismerhették meg az érdeklődök az Országos Idegennyelvű Könyvtár nyári estjén, amely a barátságok jegyében telt. Az Irodalmi Jelen Könyvek gondozásában megjelent művek egy sorsfordító időszak lenyomatai.

  • In memoriam Nikolits Árpád

    Nikolits Árpádnak két hazája volt, abban az értelemben, ahogyan a Nobel-díjas lengyel költő, Czesław Miłosz gondolja: haza az, amelyet szeretünk. És Nikolits Árpád számára ez a két haza: Várad és Európa.

  • „Amikor úgy élhettem, ahogy mindig szeretnék”

    Jékely Márta levele Stanisław Vincenznek

    Stanisław Vincenzet, a huszadik századi lengyel emigráns irodalom egyik legnagyobb íróját legendás barátság fűzte jeles magyarokhoz, többek között Áprily Lajoshoz. A lengyel alkotó több magyar költő versei mellett Áprily műveit is átültette lengyelre. A két család között szoros barátság alakult ki. –Jékely Márta az írónak címzett levelét Csisztay Gizella polonista adja közre.

  • Włodzimierz Odojewski

    A bűn

    Csisztay Gizella fordításában
    A hír, hogy az apja haldoklik, még a tengerparton érte. Megírta már ezt az első levelében. A szezon után voltak már, a hotel kongott az ürességtől, a távirat a recepción egy kis felbolydulást okozott. Állt a bejáratnál, a vállával még kitámasztotta az ajtót, amelyet erős vihar lökdösött, és éppen az esernyőjéről verdeste le a vizet, amikor a recepciós megszakította beszélgetését a telefonos kisasszonnyal, és mindketten szinte egyszerre fordították felé a fejüket, kíváncsian nézték őt.
  • Kerényi Grácia

    Utazások

    A neves polonista, Kerényi Grácia élete maga is kész regény. Megjárta a német koncentrációs táborokat, csodálatos módon túlélte, itthon és Lengyelországban részt vett az ellenzéki mozgalmakban, miközben egész életét a kultúrák, elsősorban a lengyel és a magyar kultúra közötti híd építésének szentelte. – Utazások című, frissen megjelent kötetéből közlünk részletet.

  • Tatjána Zsitkova

    Ne faggass, ne kérdezd

    Csisztay Gizella és Mandics György fordításában

    Hangszerem a lélek,
    Alig hallszik, pendül,

  • Versek tengerén

    Tatjana Zsitkova Lettországban élő orosz költőnő vendégeskedett az Országos Idegennyelvű Könyvtárban, ahol nemcsak verseit hallgathatta meg Mandics György fordításában a közönség, de egy kicsit az esős-ködös rigai utcákra is odaképzelhette magát.

  • A magyar költészet jászola

    A magyar költészet alig ismert, egészen korai nyomait tárta fel hallgatósága előtt Mandics György, akinek előadását népdalok, citera- és gitárjáték, valamint vetített képek is színesítették a Magyar Művészeti Akadémia estjén.

  • Válasz nélkül – Szergej Pancirev versei
    Szergej Pancirev

    Válasz nélkül

    Csisztay Gizella és Mandics György fordításában

    Találkoztunk, Istennő! A világegyetem űrében
    Te voltál az alig-hang, amelyet követtem.
    És ma – márványban, sétányán
    a nyári kertnek.

  • Irodalmi Jelen

    „Az ész hintáján ringatózva”

    Költészete utánozhatatlan tudományos játékosság terepe: verseiben ötvözi a matematikát, a filozófiát és a metaforákat. A temesvári forradalom sikere az ő hálózatelmélete gyakorlati megvalósulásának köszönhető. Íráskutató, a rovásírással kapcsolatos felfedezései felforgatták a tudományos nézeteket. Aki mindez egy személyben: Mandics György. 75. születésnapja alkalmából köszöntötték az Írószövetségben.

  • Irodalmi Jelen

    Papírrepülőcske-lélek a végtelenben

    Az Országos Idegennyelvű Könyvtárban ismerhettük meg Szergej Pantsirev orosz költőt, akinek hamarosan magyarul is megjelenik verseskötete az Irodalmi Jelen gondozásában. Amellett, hogy mestere a rímeknek és a ritmusnak, Pantsirev Budapest szerelmese, évek óta a fővárosban él, és nem tud betelni vele.

  • Irodalmi Jelen

    Két Jelena, egy ország

    Az orosz lélek cseppet sem közhelyes mélységébe tekinthettünk-hallgathattunk bele az Országos Idegennyelvű Könyvtár estjén, ahol két orosz költőnő, Jelena Iszajeva és Jelena Ivanovna olvasták fel műveiket. A verseket Csisztay Gizella és Mandics György fordították.

  • Irodalmi Jelen

    Drezda, Szilézia, Budapest

    Könyvheti dedikálása előtt az Országos Idegennyelvű Könyvtárban találkozhatott a közönség Peter Gehrisch német költővel, akinek új verseskötete jelent meg az Irodalmi Jelen Könyvek gondozásában, Mandics György fordításában.

  • Irodalmi Jelen

    Vendég Varsóból

    A Magyar PEN Club vendége volt Aleksander Nawrocki, aki nem is igazán vendégségbe, inkább hazalátogatni jár Budapestre. A költőnek új kötete jelent meg magyar nyelven, az Irodalmi Jelen Könyvek gondozásában. Csisztay Gizella és Mandics György beszélgettek az alkotóval.

  • Irodalmi Jelen

    Ilyen egy vidám lengyel patrióta

    Aleksander Nawrocki lengyel költő és műfordító volt az Országos Idegennyelvű Könyvtár vendége, a beszélgetést és a kétnyelvű felolvasást Csisztay Gizella moderálta.

  • Irodalmi Jelen

    Lengyel lélek Némethonban

    Drezdai városképek peregtek a vetítőn Peter Gehrisch budapesti költői estjén az Országos Idegennyelvű Könyvtárban, de a költő szülővárosa versben és a kötetlen beszélgetés során is megelevenedett. A vendéggel Csisztay Gizella beszélgetett lengyelül, verseit magyarul a fordító, Mandics György szólaltatta meg.