Aknay Tibor (1944, Érsekújvár) képzőművész és költő legutóbbi verseskötetéből most csak egyetlen mozzanatot szeretnék kiemelni, amely meghökkentő és különleges: a versekben megjelenő istenképet.

a kígyók, szalamandrák, kerubok és hasonló lények nyüzsögnének Acsainál, akkor bizonyára mitikus-biblikus szerzőről beszélnénk, de nem biztos, hogy igazunk lenne. – Boldogh Dezső tanulmánya Acsai Roland költészetéről.

Elmúlt ötven év

A fészek újra látszik, üres már minden ág.
Az ágakon keresztül, a rések százain
a szürkehályog-égbolt talán miránk lelát,
mely ossziáni éppen, és cseppet sem latin.

Ha majd derűs lesz ismét, a kócos szarkafészket
levélnek lenge zöldje előlünk eltakarja,
és hajnalonta már az új csörgésével ébreszt
fénylő, korom-szmokingban az ágakon a szarka.

Csak imádkozzak mindannyiunkért,  És daloljak, mint a madarak.