nyolc óra van, szeptember tizenöt, 

holnapom ízül ízeiden,
nyelvem meg nem pihen.

éjjel nyílnak a fájdalmak –  az alkonyati bimbókból

Csak imádkozzak mindannyiunkért,  És daloljak, mint a madarak. 

Az élet szó Kimondás 

A csillagok mind gyerekek. Ha nagy leszek, felmegyek hozzájuk a motorbiciklimmel és elbeszélgetünk.

Alattunk nyelve a földnek,
torka vékony víznek,
források háta.
Forró a meleg,
fagyott a hideg.
Testünk a bolygó

A vattától fuldokolsz, te vagy a nő a képbe zárva.  A szádból egyre peregnek a vattacsomók. Kilökik őket az idegen szavak. Oldalra fordítod portré-fejed. És a világ eltűnik. 

szeressen 
mindenkit
szerteszét