Olvasható-e a Szeptember végén vámpírversként? Hogyan lesz Kazinczyból Don Corleone? Érdemes-e Berzsenyi Dániel verseit tanítani? Beszélhetünk-e cigány irodalomról? – Gera Csilla írását olvashatják

 
Kedélyeskedő anekdotázás vagy szépirodalmi igénnyel megfogalmazott kordokumentum? Modoros mese vagy Rejtő Jenővel vegyített Ottlik-utánérzés? Lüdércnyomás vagy lehetséges olvasmányélmény? – Ezekre keresi a választ Tülkös Terézia kritikájában
 
 

Vannak csendben meglapuló kötetek, melyekre nem hat a felhajtóerő, mert kis kiadóknál, szerény hírveréssel jelentek meg. Szelíd, kellemes olvasmányok, és ahhoz, hogy felfedezzük őket, nekünk is le kell csöndesednünk, belépve – ezúttal – a Tengerajtón.
Kapcsolódó anyag: Györffi Réka elmondja verseit

Képet alkotunk az olvasóról. Elképzeljük, mit, hol és hogyan olvas, néha még azt is, miért. Aztán egy fotó érkezik. Történeteket írunk hozzá, melyek rólunk is árulkodnak. Végül visszakerül mindez az olvasóhoz. – Szőcs Tekla fotójához Nádudvari Zoltán írt történetet

Ugyanaz az ember írta volna az elmúlt évtized leghatásosabb művét és legnagyobb kamukötetét? Mi marad fent egy évtized után a könyvespolcon? – Boldog Zoltán szerkesztői jegyzetéből most ezt tudhatják meg
 

Mit ér az irodalom, ha zsurnál? Mit ér a zsurnál, ha viharsarki? Hogyan olvashatók Kiss László kötetbe gyűjtött tárcái? – Szepesi Dóra írása többek között ezekre keresi a választ
 

Salman Rushdie legújabb regénye valóban „csak” mese lenne? Vagy a számítógépes játékok tényleg legyőzik a gyerekeknek szóló történeteket? Van-e átjárás a két világ között? – Stenszky Cecíliának az angol nyelvű kiadásról írott recenziójából megtudhatják
 

Sultanus Beatus regénye a nem oly távoli jövőbe, a 2012 utáni évekbe vezet el minket, amikor a maja időszámítás szerint elérkezik a világvége. A trollok átveszik az irányítást a portálok fölött, és nem elégednek meg a hozzászólás lehetőségével… – Boldog Zoltán szilveszteri recenziója

Az év végéhez közeledve megkértük szerkesztőinket, hogy értékeljék 2010 irodalmi eseményeit, és jövő évi tervüket megosszák velünk. Laik Eszter, Mányoki Endre és Onagy Zoltán válaszait olvashatják.

Az Irodalmi Jelen a 2010-ben megjelent kötetek közül a heti ajánlók alapján kategóriánként kiválasztotta az év legérdekesebbnek vélt 10 alkotását , melyeket alfabetikus sorrendben adunk közre. Indoklásként álljanak a legtöbb szerző és cím mögött a hozzájuk társított linkek.

Lanczkor Gábor első regénye biztosan megnyerné Néri Szent Fülöp tetszését. Miért is? Először is, mert nem ő a főszereplő, a történet elején kissé elmosódott, árnyékba burkolt alakja, személyisége fokozatosan, oldalról-oldalra bontakozik ki. A regény Cassio, egy családjától megszökött és Fülöp utcagyerekeihez verődött arisztokrata fiú köré épül, aki alig beszél néhány mondatot, róla viszont annál többet mondanak és gondolkodnak a többiek. Hallgatása, akárcsak Fülöpé. – Csepcsányi Éva írása
 

Forgatom a kezemben a piros papírlapból kivágott szívecskét, az előadás előtt kaptam, a vajdasági szív, egy vajdasági szív, és iszonyatos kínban vagyok. Aztán felülkerekedik a dac: ha valaki képes volt tíz percbe sűríteni azt, hogyan választ szét a magyar–szerb határ embereket, életeket, szerelmeket, sorsokat, akkor én meg tudok róla írni. Talán mindenről.

Az év végéhez közeledve kérdéseket tettünk fel néhány szerzőnknek, hogy értékeljék 2010 irodalmi eseményeit, és jövő évi tervüket megosszák velünk. Gömöri György, Lázár Bence András és Weiner Sennyey Tibor válaszait olvashatják.
 

Kik tartoznak a Net-nemzedékekhez? Több is van? Egyáltalán beszélhetünk ilyenről? Vagy már elvesztünk a hálózat kínálta identitások között? Nem is létezünk tulajdonképpen? – Kovács Krisztinának a Korunk című folyóirat tematikus számáról szóló írásából kiderül
 
 

A várakozás gyertyáját imént oltottam el. A család elnyugodott, a puhán szuszogó, viaszszagú csöndet nem sérti föl a papírzizegés. Az ablakon túl hófehér gyolcs takarja a táj sebeit. Ünnep odakinn és idebenn. Győrffy Ákos legújabb kötetét olvasom.
Kapcsolódó: Szegedi-Szabó Béla Győrffy Ákosnak ajánlott verse
 

Az év végéhez közeledve kérdéseket tettünk fel néhány szerzőnek, hogy értékeljék 2010 irodalmi eseményeit, és néhány tervüket megosszák velünk. A második részben Ayhan Gökhan, Orcsik Roland és Sárközi Mátyás válaszait olvashatják.

 
A test adott. A test átváltozik. A test imádható. – Ayhan Gökhan írásából kiderül, hogyan és mennyire
 
 

Az elsőkötetes fiatal szerző nagy fába vágja a fejszét. Szociális érzékenységről tanúskodó lírája képviseletinek is nevezhető. – Kántás Balázs írásából kiderül, hogy „két konzerv között olykor felragyog a Ráma”
Kapcsolódó: Hegedűs János versei
 
 

Az év végéhez közeledve kérdéseket tettünk fel néhány fiatal szerzőnknek, hogy értékeljék 2010 irodalmi eseményeit, és 2011-re vonatkozó irodalmi tervüket megosszák velünk. Elsőként Bene Zoltán, Fűzfa Balázs és Nyerges Gábor Ádám válaszát olvashatják.
 

 A Gressai-kötetet nemcsak a szépen megtartott íve fogja össze, hanem az ismétlődő helyszínek, motívumok, valamint a szerző rajzai is. – Juhász Krisztina írása 
Gressai Ferdinánd hét ciklusból álló, kizárólag számozott verseinek mozaikjából először halványan, majd egyre élesebben körvonalazódnak emberi lények, tarka bőrű dinoszauruszok, modern járványok hordozói, posztmodern szociális munkások, misztikus elmeszülemények. – Balázs Beáta írása