Nagy médiaérdeklődés mellett zajlott le a Csoóri Sándor 95. születési évfordulójára rendezett megemlékezés. Miközben a nagyszerű színészek izgatottan készültek az előadásra, zsúfolásig megtelt a Petőfi Irodalmi Múzeum díszterme. Az est során Hankó Balázs, Demeter Szilárd és Kodolányi Gyula mondott beszédet, valamint Császár Angéla, Rátóti Zoltán és Rubold Ödön színművészek verselőadását hallgathattuk meg, melyet két zenész, Balogh Ferenc és Bánkövi Bence játéka színesített.

„A népi kultúra és a nemzeti műveltség viszonyának etikai dimenziójával Csoóri Sándor (1930–2016) egész életműve sokat foglalkozott.” – Halmai Tamás elemzése a 95 éve született Csoóri Sándor költészetét hozza élő közelségbe.

Az ezüstfényű ragyogásban,
amerre nézek
fekete rózsák
vérben izzó vörös kemencéje.

„Az egyik legemlékezetesebb mozzanat mindmáig a második napi Csurka–Berecz asszó maradt. Retorikailag is. Csurka, akit egyébként abban az évben szilenciummal sújtottak, így kezdte: »ég az ecsedi láp«, majd személyes ügyeit az ország gondjaiba ágyazva fejtette ki.” – Marafkó László tárcája.

Míg leborulsz hamuba, porba,
s gyónsz a tovaillanó pillanatnak,
vézna bokraim alól leslek,
puha illúziókkal betakarlak.

Búcsúzunk a 87 éves korában elhunyt Csoóri Sándortól, a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, kétszeres Kossuth-díjas és kétszeres József Attila-díjas költőtől.

Díjátadó ünnepséget rendezett a Duna Palotában a Magyar Művészeti Akadémia. Az idén alapított elismeréseket elsőként Csoóri Sándornak és Dávid Katalinnak ítélték oda.

Szeretném hinni, hogy amíg élek, ragaszkodni fogok az eszményeimhez. De hogy a jövő generációnak is legyenek céljai és eszményei, ahhoz a politika ereje és akarata kell. Ahhoz a család gyönge. Még a nagyon erős család is.

Február - A bőség zavara

A mesebeli 81 – ennyi ma Csoóri – nem tesz magabiztosabbá Csoórival kapcsolatban, annak ellenére, hogy. Ebből következően Pécsi Györgyi irodalomtörténész és főszerkesztőasszony tízéves kritikarészletével (Kortárs 2001/6) hajtunk fejet, ha fejet hajtunk.

"Jöhet még jó is? Jöhet ezután?
Körhinta-nyarak Esztergom fölött?
Szüretek? Tücskök? Birsalma-nyitány
a komor, őszi hangverseny előtt?"
– Csoóri Sándor elmondja az Esztergomi elégia, az Énekek éneke, és az Elkártyázott köpeny című verseit.