Kántás Balázs (Budapest, 1987. 09. 07.–) Gérecz Attila-díjas irodalomtörténész, költő, műfordító, szerkesztő, levéltáros

 

Kántás Balázs 1987-ben született Budapesten. Érettségi vizsgát a Széchenyi István Gimnáziumban tett, majd 2006-ban felvételt nyert az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karára, ahol 2009-ben szerzett diplomát BA-anglisztika alapszakon, majd ugyanitt irodalom- és kultúratudomány mesterszakon 2011-ben. 2011 és 2014 között az ELTE BTK Irodalomtudományi Doktori Iskolájának állami ösztöndíjas PhD-hallgatója volt, az összehasonlító irodalomtudományi doktori programon. Disszertációs témája Paul Celan költészete és líraesztétikája, mely témakörben már több kisebb tanulmánykötetet publikált, doktori témavezetője Bacsó Béla professzor, az ELTE BTK Esztétika Tanszékének vezetője volt. A témában írott doktori értekezését 2015 júniusában védte meg cum laude minősítéssel, és szerzett irodalomtudományi doktori fokozatot.

2007 decembere óta publikál rendszeresen, versei, versfordításai, majd kritikái, recenziói megjelentek, megjelennek többek között a Kalligram, a Prae, a Napút, a Búvópatak, a kolozsvári Helikon, a Kaláka, az Apokrif, Apokrif Online, a Kortárs, a Spanyolnátha, a Vigilia, a Kláris, az Új Forrás, az Irodalmi Jelen, az Irodalmi Jelen Online, a Magyar Napló, az Ezredvég, a Litera.hu, a Zempléni Múzsa, a Szépirodalmi Figyelő, a 2000, a Parnasszus, a Kulter.hu, a Fiatal Értékteremtő Lap, a Börzsönyi Helikon, illetve a Képírás című folyóiratokban. Első két önálló verseskötete 2008 végén jelent meg. 2008 júliusa óta tagja a József Attila Kör írószervezetnek, 2009 februárja óta a Magyar Műfordítók Egyesületének, 2009 áprilisa óta a Magyar Irodalomtörténeti Társaságnak, 2009 novemberétől pedig a Fiatal Írók Szövetségének, 2010 óta a Nagy Lajos Irodalmi és Művészeti Társaságnak, illetve szoros kapcsolatban áll az ELTE BTK-n működő, fiatal írókat-költőket tömörítő Apokrif folyóirattal. 2008–2009 során rövid ideig a Héttorony irodalmi magazin versszerkesztője.

2009. végén felvételt nyert a Magyar Írószövetségbe. A versírás mellett angol, német, olasz, francia, spanyol és portugál nyelvekből fordít, költészetet és műfordítást elsősorban Géher Istvántól, Nádasdy Ádámtól és Rónai-Balázs Zoltántól tanult. Takács Zsuzsa Kossuth-díjas költő a Széchenyi Irodalmi Akadémián tartott székfoglaló előadásában méltatta Samuel Taylor Coleridge Kubla Kán c. versének Kántás általi magyar fordítását. Az ablaküvegek közötti tér c. kötetéhez Payer Imre József Attila-díjas költő írt fülszöveget, Éntelen Ének című, magyar–angol nyelvű verseskötetéhez pedig Csernák Árpád író. Orpheusz című verseskötetének fülszövegét Géher István professzor, utószavát Szepes Erika írta. Paul Celantól Lator László és Marno János után műfordítás-történeti érdekességként három kötetnyi verset fordított magyarra, többek között Celan Atemkristall-ciklusát.

Fiatal korához képest számos szakmai elismerésben, díjban, ösztöndíjban részesült, 2011-ben többek között kritikusi tevékenységéért Pro Scientia Aranyéremmel jutalmazták. Korán nemzedékének egyik markáns képviselőjévé lépett elő mind szépirodalmi szerzőként, mind pedig irodalomkritikusként. 2011 és 2012 folyamán a DOKK Független Irodalmi Kikötő online irodalmi portál egyik versszerkesztőjeként tevékenykedett, 2012 novemberétől 2015 márciusáig a Kurázsi online irodalmi és kulturális folyóirat kritikai rovatának szerkesztője volt. A 2013-as év végétől kezdve költői-műfordítói tevékenysége erősen háttérbe szorult, újabban inkább az irodalomelemzői tevékenységre fókuszál, erről tanúskodik az is, hogy 2011-ben és 2012-ben jóval több műelemző munkát publikált, mint szépirodalmi szöveget. Nemzedékének egyik igen aktív irodalomkritikusaként működik, szemlélete eklektikus, irodalmári gondolkodására többek között nagy hatással voltak: Szepes Erika, Szigeti Csaba, Bertha Zoltán és Zsávolya Zoltán irodalomtörténészek. Kismonográfiát publikált többek között Géher István, Kemény István és Bíró József paradigmatikus kortárs magyar költők életművéről, valamint számos hosszabb elemző tanulmányt a kortárs magyar líra és próza tárgykörében. 2016-ban Latitude – 10 essays on poetry címmel jelent meg angol nyelvű tanulmánykötete, 2017-ben Áthangolás című, 30 írást tartalmazó, terjedelmes válogatott tanulmánykötete. 2016 óta levéltárosként dolgozik a Magyar Nemzeti Levéltárban.

Költészetére főként a rövid, letisztult líraiság és a kissé talán mesterségesnek ható pátosz jellemző, rövidebb versei általában szándékoltan szenvedélyesek, és egyszerre többféle olvasási módot kínálnak. Munkásságára erősen hatottak Ted Hughes, Fernando Pessoa, Charles Baudelaire és Paul Celan, akiket egyébként maga is fordított és újrafordított, a magyar alkotók közül pedig József Attila, Faludy György, Pilinszky János és más, még élő szerzők. Azt persze elég nehéz megállapítani, a szerző tulajdonképp melyik lírai alkotó vagy irányzat követője, inkább úgy tűnhet, egyszerre kötődik több irodalmi tradícióhoz, de szorosabban egyikhez sem. Miként Payer Imre írja Az ablaküvegek közötti tér fülszövegében: „Kántás Balázs szenvedélyes költő. Szenvedélyének tárgya a világ. Csakhogy nem romantikus módon, nem naivan tör elő ez az érzés. (...) Az irónia térhódításának idején is hitelesen képes felmutatni a pátosz erejét, igazságát és szenvedélyes telítettségét. (...) A neoavantgárd és a posztmodern poétikák hatására közvetetten érzékelteti szenvedélyes világképét, amely sokszor kétségbeesett. Csak a szerelem ad feloldást keserű világában.” Indulása elején még talán valamennyire a hermetizmus poétikai hagyományához lehetett sorolni, újabb verseiben a neo-szenzibilitás és a képviseleti költészet bizonyos elemei látszanak vegyülni.

A versírás mellett számos műfordítása is megjelent, angol, német, olasz, spanyol, francia és portugál nyelvekből fordít, többek között olyan szerzőket, mint Ted Hughes, Fernando Pessoa, Paul Celan, William Butler Yeats vagy Charles Baudelaire, de ismert szerzők újrafordításának kísérletei mellett a magyar olvasó számára egyelőre jórészt ismeretlen, kortárs szerzők verseit is magyarítja. Ismert versek általa készített új magyar fordításai közül gyakran idézik Coleridge Kubla Kán és Paul Verlaine Őszi sanzon c. versét. Első fordításkötetét Paul Celan válogatott verseiből Nyelvrács címen a 2009-es Europoetica Nemzetközi Költészeti Fesztiválon mutatták be, a 2009-es Könyvhétre jelentek meg kötetben Baudelaire-adaptációi és Payer Imre Kántás által angolra fordított válogatott versei, illetve Rónai-Balázs Zoltán kétnyelvű verseskötete.

 

Díjai, elismerései

• Az Országos Idegennyelvű Könyvtár műfordítás-pályázatának különdíja, 2008.
• A Napkút Kiadó irodalmi pályázatának díja, 2008.
• ELTE BTK Tudományos Ösztöndíj, 2008.
• A Magyar Fejlesztési Bank Habilitas Alkotói Ösztöndíja, 2009
• ELTE BTK Tudományos Ösztöndíj, 2009.
• ELTE BTK Sport- és Kulturális Ösztöndíj, 2009.
• ELTE BTK Tudományos Ösztöndíj, 2010.
• ELTE BTK Sport- és Kulturális Ösztöndíj, 2010.
• ELTE BTK Tudományos Ösztöndíj, 2011.
• ELTE BTK Tudományszervezési és Kutatásfejlesztési Ösztöndíj, 2011.
• Köztársasági Ösztöndíj, 2010..
• Erasmus Hallgatói Mobilitási Ösztöndíj, 2010-2011.
• XXX. Országos Tudományos Diákköri Konferencia, Humántudományi Tagozat, Összehasonlító Irodalomtudományi Szekció, I. helyezés, 2011.
• Pro Scientia Aranyérem, 2011.
• Állami PhD-ösztöndíj, ELTE BTK Irodalomtudományi Doktori Iskola, 2011–2014.
• ELTE BTK Tudományszervezési és Kutatásfejlesztési Ösztöndíj, 2012.
• Wekerle Sándor Alapkezelő – Diákok a Tudományért Szakalapítvány ösztöndíja, 2012.
• ELTE BTK Tudományszervezési és Kutatásfejlesztési Ösztöndíj, 2013.
• A Nemzeti Kulturális Alap Szépirodalmi és Ismeretterjesztés Kollégiumának alkotói ösztöndíja, 2014.
• A Nemzeti Kulturális Alap Szépirodalmi Kollégiumának alkotói ösztöndíja, 2016.
• A Nemzeti Kulturális Alap Ismeretterjesztés és Környezetkultúra Kollégiumának alkotói ösztöndíja, 2018.
• Gérecz Attila-díj, 2019.

 

Kötetei

Irodalomtudományi, irodalomkritikusi munkák

• A magába zárt vers – Paul Celan költészete körül. Napkút Kiadó, 2010
• A lélegzetkristály feltörése – olvasói kommentár Paul Celan Atemkristall c. versciklusához. Uránusz Kiadó, 2010
• Túl a médiumokon – Paul Celan költészetének mediális aspektusai. Uránusz Kiadó, 2012
• Hangpróba – Kötetkritikák a legifjabb magyar költőnemzedék képviselőiről. Napkút Kiadó, 2012
• Fantomképek – Kötetkritikák a kortárs magyar irodalom paragidmatikus szerzőiről. Napkút Kiadó, 2013
• Nyelv / Rács / Törés – Közelítések Paul Celan költészetéhez. Fiatal Írók Szövetsége–Ráció Kiadó, 2013
• Fordulópont – Esszék, tanulmányok, kritikák. Napkút Kiadó, 2014
• Árral szemben. Tíz irodalmi (eset)tanulmány. Hungarovox Kiadó, 2014
• Vers/fordulatok. Esettanulmányok a versfordításról. Cédrus Művészeti Alapítvány–Napkút Kiadó, Bp., 2015
• Prospero sziluettje. Esszéisztikus tollvonások Géher István portréjához. Cédrus Művészeti Alapítvány–Napkút Kiadó, Bp., 2015
• „Vannak még dalok túl az emberen”. Írások Paul Celan költészetéről, líraesztétikájáról és recepciójáról. Cédrus Művészeti Alapítvány–Napkút Kiadó, Bp., 2015
• Fingerprints. Five essays on poetry. Cédrus Művészeti Alapítvány–Napkút Kiadó, Bp., 2016
• Hűség holtig. Esszéetűd Bíró József költészetéről. Cédrus Művészeti Alapítvány–Napkút Kiadó, Bp., 2016
• Latitude. 10 essays on poetry. Hungarovox, Bp., 2016
• Message in the bottle. Essays around Paul Celan's poetry. Cédrus Művészeti Alapítvány–Napkút Kiadó, Bp., 2016
• Áthangolás. Válogatott tanulmányok az irodalomról, művészetről, kultúráról való szabad gondolkodás jegyében. Művészetek Háza, Veszprém, 2017 (Vár ucca műhely könyvek)
• Poetica Humanistica Contemporaria Postmoderna (?). Személyesség, közösségi beszédmód, humanizmus reprezentatív kortárs Magyar költők életművében. Művészetek Háza, Veszprém, 2019

 

Levéltári forráskiadványok

• Kémek, korok életek. Erika Glaser Wallach és Noel Field története, forráskiad. Majtényi Zsuzsanna, Mikó Zsuzsanna, Szabó Csaba, ford. Csikós Júlia, Kántás Balázs, Mátis Veronika, Budapest, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára–Libri Kiadó, 2017
• A szabadkőműves dosszié. A Magyar Királyi Belügyminisztérium szabadkőművesek megfigyeléséről szóló jelentése, 1938, forráskiad. Kántás Balázs, Szabó Piroska, Budapest, Nagy Lajos Kiadó, 2019
• Belső várkastély. Bicskey Erzsébet, egy fiatal lány naplója 1940–1946, forráskiad. Kántás Balázs, Kunt Gergely, Szabó Piroska, Szerényi Ildikó, Nyíregyháza, Magyar Nemzeti Levéltár Szabolcs–Szatmár-Bereg Megyei Levéltára, 2019

 

Verseskötetek

• Az ablaküvegek közötti tér (versek, Búvópatak Kiadó, 2008. ISBN 9789638759436)
• Öngyulladás (versek Napkút Kiadó, 2008. ISBN 9789632630564)
• Éntelen ének (versek magyarul és angolul, Búvópatak Kiadó, 2009. ISBN 9789638759450)
• Összefutás (Napkút Kiadó, 2010. ISBN 9789632631714)
• Orpheusz – versszimfónia 50 tételben (Napkút Kiadó, 2011. ISBN 9789632631936)
• Röntgenkép – 56 vers 7 stációban (Napkút Kiadó, 2012)
• Szamizdat – Közéleti versek (NAP Alapítvány, 2013)
• Félkomfortos magánpokol. Irodalmi Jelen Könyvek, Arad, 2013
• Magánbeszéd. Versek 2012–2015; Tipp Cult, Bp., 2016 (Parnasszus könyvek Új vizeken)
• Sansztalan sanzonok. Versek / Chanslose Chansons. Gedichte, németre ford. Bak Rita. Hochroth Budapest, Bp., 2016

 

Műordítás-kötetek

• Nyelvrács – PAUL CELAN válogatott versei. Ráday Könyvesház, 2009
• Az utazás – CHARLES BAUDELAIRE válogatott versei. Napkút Kiadó, 2009
• A fehér cápa éneke – The Great White Shark's Song – Payer Imre válogatott versei magyarul és angolul. Napkút Kiadó, 2009
• Tücsöksirató – Cricket Lament – Rónai-Balázs Zoltán versei magyarul és angolul. Orpheusz Kiadó, 2009
• Szótagok. Válogatott versfordítások. Napkút Kiadó, 2009
• Lélegzetváltások – Paul Celan kései költészetének darabjai. Napkút Kiadó, 2009
• Kristálylélegzet – Paul Celan „Atemkristall” ciklusának magyar nyelvű adaptációja. Napkút Kiadó, 2010