Toxikus kapcsolatokról, érzelmi bántalmazásokról, rosszul sikerült házasságokról ír Pál Dániel Levente, aki a ballada műfajának megújítására tesz kísérletet legújabb, A budai anyák kelet felé indultak el című kötetében. Ezúttal a miskolci közönség ismerkedhetett meg a balladisztikus történetekkel.

Szentgyörgyi László novellái realista igénnyel íródtak, érzékenyen és kritikusan reagálnak társadalmi jelenségekre, miközben „kisember-sorsok”, kiüresedett életek, krízishelyzetek kulminálnak a történetekben. A szerző elbeszélésmódja – melyben a realista regény és az abszurd dráma motívumkészlete keveredik – elsősorban azáltal tartja fenn az érdeklődést, hogy feszült várakozást teremt.

A magyarság sorskérdéseit, a parasztság hányattatásait és elszenvedett veszteségeit hitelesen ábrázoló Serfőző Simon-életmű bemutatása során számos téma is szóba került a Berekfürdői Körmendi Lajos Írótáborban, melynek vendége volt a Kossuth- és József Attila-díjas költő.

Kégl Ildikó legújabb verseskötetét kezünkbe véve joggal merülhet fel bennünk a gyanú, hogy a könyv olvasásakor érdemes a kert toposzát mitológiai és hagyománytörténeti kontextusba helyeznünk. Ehhez azonban érdemes előbb azon eltűnődni, hogy a kert motívuma hová tágítható vagy épp redukálható. Ahogyan az kijelenthető, hogy minden erdő végtelen számú fából áll, legyen az a végtelen valójában csak húsz vagy tíz fa, úgy talán az sem vitatható, hogy lehet kert egyetlen balkonláda vagy csokornyi virág is.

Halmosi Sándor miskolci kötetbemutatóján Kégl Ildikó irodalmi sorozatának vendégeként mesélt többek között új kötete verseinek keletkezéstörténetéről, orosz és magyar képzőművész-géniuszokról.

Hogyan lett a felvidéki Tóth László Wittgenstein szóvivője? És miért integetett neki Hervay Gizella fehér zsebkendővel a pályaudvaron? Ezekre a kérdésekre is választ kaptunk Kégl Ildikó népszerű, kortárs szerzőket bemutató irodalmi sorozatán.

Könyvheti válogatásunk 3. részében Kégl Ildikó Az Úr kertje kihűlt című verseskötetét ajánljuk az olvasó figyelmébe.

Balázs F. Attila költő, író, műfordító, az AB ART Kiadó vezetője volt a vendége Kégl Ildikó versszínházi estjének szerdán este, a miskolci Sub Rosa Caféban.

Anyám szeretett egy férfit, az az alkoholt szerette, én meg anyámat szerettem. A férfi ütött, anyám kiáltott, én sírtam, a nap sütött, a május temetett. Nincs elég zsebkendő a világon.

Miért hazugok a madarak és az anyák? Törvényszerű, hogy nyár végén lefolyik a szerelem a Sió csatornán? És vajon mitől hűl ki az Úr kertje? S ha kihűl, képes visszamelegedni? Költői válaszokat kaptunk költői kérdésekre csütörtökön Miskolcon, a II. Rákóczi Ferenc Könyvtárban, ahol Kégl Ildikó frissen megjelent verseskötetét telt ház előtt mutatták be a költőtárs és barát Fecske Csabával.

Oberczián Géza regényfolyama egyetlen végtelenné nyúlt jelen idő, egy pillanat, amely mintha mindig a jelenben maradna, sosem kerülne át a jövőbe. A Téridő három fejezete – Szingularitás, Eseményhorizont, Entrópia – látszólag különálló történeteket mond el, szálai mégis egységes regényszövetbe integrálódnak. Szimultán játszódó eseményeit az időcentrikus látásmód és maga az időkezelés, illetve a jelen idejű narráció kapcsolja össze.

Tizenkét bibliai idézet vezeti be Finta Éva tizenkét versciklusból álló, kronológiai rendbe szedett válogatását, amelynek már címválasztása is erős szakrális utalás. A bibliai üzenetek ezáltal beépülnek a szövegbe, de a kötetcím és a ciklusok idézete ne tévesszen meg senkit: bár sokszor és sokféle formában szól Istenhez a szerző, nem vallásos versgyűjteményt tartunk a kezünkben.

Hiteles nyomat – ez a címe Fecske Csaba legújabb, a legszebb verseit tartalmazó kötetének, melyet Kégl Ildikó ajánl a figyelmükbe.

Nevét egyre többen ismerik az irodalomban, s nemcsak mint íróét-költőét, de mint lelkes és a szekértáborok közeledését állhatatosan előmozdító irodalomszervezőét is. Az „Irodalom a kertben” programsorozat megálmodója és létrehozója Miskolcon, de a Versszínházat is számos jeles vendég megtisztelte már. Kégl Ildikót barátja és költőtársa, Fecske Csaba kérdezte.