Lezárható-e valaha a kamaszkor? Meddig keringenek bennünk az első szerelmek és kudarcok emlékei? Nyerges Gábor Ádám második regényének és hatodik önálló kötetének színtere egy budapesti középiskola. Kíváncsiak is leszünk, mi történik a négy év során az „Osztály” tanulóival, akiket az első tanítási naptól az utolsóig kísérünk, sőt még annál is tovább.

Egyedi, besorolhatatlan, de generációkon át ható költészet az övé – többek között ebben is egyetértettek az Orbán Ottó-emlékest közreműködői a PIM, a DIA és a Magvető Kiadó közös rendezvényén, melyen a költő születésének 80. évfordulójára emlékeztek.

Saját bevallása szerint egyedül Tandorit nem tudta utánozni; a kortárs kritika nem tudott mit kezdeni páratlan sokszínűségével. A szellem embere, akit a fizikai romlás lenyűgöző magasságokba repített. Orbán Ottóról beszélgetett Dérczy Péter, Parti Nagy Lajos és Nyerges Gábor Ádám.

Ady Kelet- és Nyugat-képe, erdélyisége, az iskolai „macsó” és a slammerek ihletője is megelevenedett azon a konferencián, amelyet a Politikatörténeti Intézetben rendeztek a költőről. A szekciók végén Erdős Virág, Kovács András Ferenc, Nyerges Gábor Ádám és Térey János rímeltették műveiket Adyra.

Sziránó címmel jelenik meg Nyerges Gábor Ádám első prózakötete, amelynek bemutatkozó estjét a Roham Bárban tartották. A szerző és az őt kérdező Darvasi Ferenc alaposan átbeszélték, hogy a könyv énregény, iskolaregény vagy nemzedékregény-e.

Az Irodalmi Jelen a 2011-es év irodalmi eseményeiről, könyveiről és a közeledő világvégéről kérdezett írókat, költőket, szerkesztőket. Ezúttal Balázs Imre József, Bene Zoltán és Nyerges Gábor Ádám válaszait olvashatják.