Az Előretolt Helyőrség Íróakadémia első szabadegyetemén a jó közösségi élmény mellett számomra leginkább pozitív tapasztalat az összművészeti jelleg volt, a szakmai programok megerősítettek abban, hogy az irodalomnak nyitnia kell a társművészetek, a zene, a film, a képzőművészet irányába.

Ritka jó hangulatú felolvasóestet tartott az Irodalmi Jelen a Nyitott Műhelyben – egy nyári versblokk kelt most életre a költők előadásában, és ezzel egy kis nyarat is varázsoltak az őszbe.

A Sem a férfiban, sem a tájban már a borítójával felhívja magára a figyelmet: az egyszerre gyermeki és naiv, másfelől mélyen felnőtt és metaforikus ábrázolás mögött emocionális, ám nagyon is tudatos költő versei „rejtőznek”. Varga Melindával Böszörményi Zoltán, Mészáros Sándor, és Vörös István beszélgettek az Írók Boltjában.

Az Irodalmi Jelen rendhagyó lapszámbemutatójára szeptember 29-én este nyolc órától kerül sor a Nyitott Műhelyben.

Varga Melinda beszélgetése Pál Dániel Leventével az Álmaink piros sportladája című kötetéről.

Varga Melinda Sem a férfiban, sem a tájban című kötetének trailere.

Varga Melinda képriportja a Kolozsvári Magyar Napokról

Mindannyian szótárai vagyunk a világnak

Miért kell Kukorelly Endre szerint élvezettel olvasnunk; a székely humoreszk; mágikus realizmus és képlékeny valóság; Bartis Attila és az írói szabadság; igazságos volt-e Mátyás király, s milyennek látta őt Janus Pannonius; álarcok, maszkok és literatúra – az idei Kolozsvári Magyar Napokon hedonistaként vetettük bele magunkat a kulturális-művészeti és irodalmi programokba.

A programok is fekete-piros minták,
egymásra pördülnek,
a választás nehéz, ha bőség zavara csábít.

A nyári versképeslapok zsebrovatunkat Varga Melinda költeményével folytatjuk, aki nagyszüleit szólítja meg a versével.

Sérült személyiségek, perifériára szorult emberek, idegenség és szeretetéhség, kegyetlen és gyötrő álmok, valóság és illúzió kavalkádja, testi-lelki erőszak, amelyet felold ugyan az ölelés, de aztán másnap kezdődik minden elölről, érzelmek, beteges szexuális vágyak, az emberi személyiségünk torzói, az őrület és a normalitás határa – Tom Dugdale merész tettre vállalkozott: megrendezte Tennessee Williams kultikus művét, A vágy villamosát a Kolozsvári Állami Magyar Színház olyan remek művészeinek közreműködésével, mint Kézdi Imola (Blanche), Pethő Anikó (Stella), Farkas Loránd (Stanley), Orbán Attila (Mitch), Varga Csilla (Eunice), Sinkó Ferenc (Steve) és Marosán Csaba, aki a fiatalembert és az orvost alakítja.

Könyvheti körképünknek a harmadik részéből megtudhatják, hogyan dedikáltak szerzőink, Muszka Sándor, Pál Dániel Levente és Varga Melinda az Irodalmi Jelen standjánál, milyen izgalmakat tartogat Kiss Judit Ágnes új nagyregénye, illetve hogyan kötődik a próza a tangóhoz.

Varga Melinda laudációi Borcsa Imola, Dezső Katalin és Vörös István Irodalmi Jelen-díjához

Ismét hajóra szállt, azaz a TAT-on találkozott író, költő, olvasó és szerkesztő: az Irodalmi Jelen felolvasóesttel egybekötött díjátadóját a 88. Ünnepi Könyvhét nyitónapján rendezte a szerkesztőség.

A jó irodalom az, amely képes beköltözni a mindennapokba, nem hagyjuk otthon, hurcoljuk magunkkal, megváltoztatja a gondolkodásunkat, alakítja a látás, az érzékelés, az értelem és érzelem bonyolult rendszerét bennünk. Az Athenaeum kiadásában a 2017-es Könyvfesztiválra megjelent Pál Dániel Levente-mű ilyen, jó irodalom, letehetetlen olvasmány!

Bensőbb lebegéssel, örök jelenben
élni a tágasabb létet

Találjunk egy jó kezdősort, fejtsük ki legfeljebb négy bekezdésben, keverjünk hozzá egy kis humort, rázzuk jól össze, tegyük be a sütőbe. Amikor érezzük a ropogós süteményillatot, öntsük nyakon egy kis tragédiával vagy románccal. Kanyarítsunk ügyes zárómondatot hozzá, s adjunk neki tökös címet. Tálaljuk melegen, és kívánjunk az olvasónak jó étvágyat – így fest a tárcarecept bajba jutott tárcaíróknak, akiket faképnél hagyott az ihlet.

Shrek Tímea hangulatképei a kárpátaljai költészet napi rendezvénysorozatról.

Varga Melinda verses tudósítása a beregszászi költészet napi rendezvénysorozatról