Látsz felhőből könnyező csodát

És akkor elsötétül minden: a fej jobbra bicsaklik,
ágaira törik a töviskorona, a szögeken alvadt vér látszik, 
amikor leszedik a keresztről; lyukas tenyerében az egykori 
fájdalom fekete kráterré változik, a lábfejen is sajognak a sebek.

Sírja előtt asszonyok zokognak, dolorosa-jajok, piciny nárciszok.
Általszögellt imádságok.

Moccan a kő, a gyolcslepedő alatt üresség toporog.

Harmadnapon szétnyílnak az egek, mint a sebeid.
S látsz felhőből könnyező csodát.

Nem gondoltam eddig soha bele, milyen nehéz ügy a megváltás.