-
Juhász Kristóf
„Fegyvertelenül, ahogy világra jöttünk”
Lőrincz P. Gabriella József Attila-díjas költő könyveiről már több ízben s több fórumon volt szerencsém tűnődni. Tegyük mindjárt hozzá, hogy szerzőnk nem csupán lírikus, hisz megjelent már novelláskötete, a Történetek az árnyékból, valamint a novellákat és verseket egyként tartalmazó Könnytelen madonnák is. Most pedig nyolcadik kötetét, az Ahogy világra jöttünk címűt vehetjük kézbe. Régi ismerősként köszönnek rám Lőrincz P.
-
-
Lőrincz P. Gabriella, Csornyij Dávid
Tudtuk, hogy veszélyes, de meg kellett tenni
A húsvéti ünnepekre Lőrincz P. Gabriella versét ajánljuk az Arcot a versnek című rovatunkból. -
-
Dimény H. Árpád
Egy adventi vers
csodaszép az új hó, vasalt damasztabrosz kertemben. a fagy, mint a hajra permetezett lakk, megőrzi a piciny lábnyomokat. -
Viola Szandra
Csak egyetlen helyen ismerik
Decemberben sincs hidegebb, csak több a fehér és a kék a levegőben. Születés is, halál is színarany. -
-
Sántha Attila
Az én Istenem
Az én Istenem egy örök- mozgó, parányi kis motor, mely az elektronokat hajtja az idő végéig, és tovább. -
-
Dorozsmai-Szabó Eszter
Poszt-posztmodern tízparancsolat haladóknak
Én vagyok a Békesség, nem hamis békesség, amit az esti sorozat kínál, vagy a bőröd alá szúrt lebegés, nem a pszichológusodnál tanult életindulód dallama vagyok, olyan békét adok, hogy sosem rágod többé a körmöd. Fehér ruhát adok rád, amin kék szalagok lógnak. -
Varga Melinda
Húsvét utáni séta
Imádság fonala tartja ég és föld között a várost, a felhőkből istenarcú magány nyújtja ki karját, ölébe vesz, ringat a kegyelem. -
Szabó Fanni
Ablakunk alatt az Isten hallgatózik
Szavakkal teremtünk, vagy szavaink teremtenek minket? Kimondjuk, amit nem merünk? -
Székelyhidi Zsolt
Az égben ülő
Talán
szükséged
van néha
az én
önzésemre.
Oltárként
kerekedek fel,
megkésve.
Benned
kés forog. -
Suhai Pál
Húsvéti dal
Ezer tükörben Ő fog vallatóra,
ölel keresztje, mostan is szorít.
Tar ág, arany levél kopár valója
termi halálom dús gyümölcseit. -
Csepcsányi Éva
Honvágy nagyszombaton
Nagyszombat éjjelén bükki bor villogott finoman metszett poharakban: sírni, sírni kellett, úgy hiányzott a haza. -
Lajtos Nóra
Látsz felhőből könnyező csodát
Sírja előtt asszonyok zokognak, dolorosa-jajok, piciny nárciszok. Általszögellt imádságok. -
Lencsés Károly
Isten csak pára ajkad körül
Itt állok én. Nekidőlök a csendnek. A vers közepén kopogó esőben, mezítláb lépek az ereszre. Felborulnak a hegyek. Robajló dörgéssel leszaggatom a fekete eget. Ropog, mint eltörött pipacs.
