Kobza Vajk albumairól többször és több fórumon volt már alkalmam írni, s bátran állítom: ez nem csak az én hallatlan szerencsém, hanem minden olyan emberé, aki napjaink mindent elöntő zajdömpingjében valódi hangokból álló, igazi zenét akar hallani.

A kortársi frissességű, ám a tiszta forrásban fürödve kortalan zenei horizontú Sajba második lemezét hallgatom. A 2021-es, bemutatkozó Tűzkör sem volt épp afféle kudarckerülő, lakossági pop, de az idei Totem még vadabb, még bátrabb, még révülőbb, még inspirálóbb.

Ha a szépirodalmi műfajok leghosszabbikára, a regényre vetünk egy pillantást, kétféle típust különböztethetünk meg. Az egyikben a tartalom, a mondanivaló a lényeg, e köré tömörül minden szó, minden mondat, ezt növeli, hizlalja a teljes szöveg. A másik típus a formabravúrt mutató regény. Ebben olyan csillogóan sima a mesélőkedv és a mesélni tudás, hogy a történet árja könnyűszerrel ringatja el az olvasót.

László Váradi Gyula filmrendező, zenetörténész, 1944-ben született Sepsiszentgyörgyön, ott kezdte zenei tanulmányait, majd Kolozsvárott folytatta. Zeneművészeti, zeneszerzési és zenetudományi tanulmányait Bukarestben végezte. Évekig Nagyváradon élt, a nyolcvanas években települt át az anyaországba. Számos filmet rendezett zeneszerzőkről, így Dohnányi Ernőről, Lajtha Lászlóról, Kodály Zoltánról, Farkas Ferencről, Bartók Béláról, valamint két költőről, Babits Mihályról és Radnóti Miklósról. De készített filmet Szent Istvánról,  a honalapítás 1100.

A népzenétől az akusztikus rockig terjedő zenei kínálattal, pajtaszínházi előadásokkal, porta- és gyerekprogramokkal, vízi sportolási lehetőségekkel, templomtúrákkal, tájjellegű ételekkel és pálinkakóstolóval várja a közönséget a 13. PanyolaFeszt augusztus 2. és 4. között a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Panyolán.

A közmédia Virtuózok című klasszikus zenei tehetségkutatójának nyerteseivel ad közös koncertet José Cura argentin operaénekes szombaton a Tokaj Fesztiválkatlanban. 

Dobai Bálint, neved ezennel beíródott a metálmítoszok nagykönyvébe, s könyved bemutattatott Budapesten, a Nem adom fel kávézóban, a szerelmesek, avagy Bálintok napján, s a katolikusok nagy ünnepén, hamvazószerdán. A kötet újrakiadás, az eposzon apróbb finomításokat ejtett meg a szerző. A pompás kivitelezéstől maga Toldi Miklós (a kötet egyik „szereplője”) rockbandát alapítana örömében.

Adott két költő, egy gitár, hús, vér, Róma és a halál – és már össze is állt a verses-zenés est, amely a római disznónak állít emléket. Pontosabban épp hogy feléleszti azt: Farkas Wellmann Endre verseskötetének darabjai saját és ezúttal zenészként fellépő költőtársa, Marcsák Gergely előadásában szólaltak meg az Urániában.

Zenés és – több értelemben is – mesés utazáson vehettünk részt Baranyi Ferenc Kossuth-díjas költővel, aki ezúttal nem(csak) költőként, műfordítóként, hanem operatörténészként és -fordítóként jegyzi új kötetét, Az opera négy évszázada – költők és komponisták című művet.

A Huckleberry Guys együttes Mark Twain népszerű ifjúsági regényéből kölcsönözte nevét. Találkozhattunk velük a Veszprémi Utcazene Fesztiválon, a Művészetek Völgyében és Szegeden is. Irodalmi áthallásokról, névválasztásról és az általuk képviselt irányzatokról beszélgettünk a formációt alkotó Balogh Gyula gitáros, énekes, dobossal és Prekop Győző szájharmonikással.

Harcsa Veronika magánkiadásban megjelent albumán főként a Nyugat különböző nemzedékeinek alkotásai közül válogatott, és az egymástól eltérő ritmikájú költeményeket a dzsessz segítségével próbálta egymáshoz és a könnyűzenéhez közelíteni. 

  Megérkezett az új tavasz, vidáman
  köszönti őt az ujjongó madárdal
  (Vivaldi)

  A sárga dombra / pufók csecsemővel
  karján, kaptat / pufók madonna
  (Szilágyi Domokos)

  Ködben a torony
  megnyirkul a harangszó
  mire ideér
  (Kányádi Sándor)

  Csendből-bogozott erdő
  szikrázik a tél anyagában.
  (Juhász Ferenc)

 „Van több száz rappem, mit az idő igazol
De, ha az időre nézek, az idő grimaszol
Régen volt egy számom, hogy a sors fintora
Karma az USA-i rap szinkrona
De azóta rájöttem, hogy ez több sebből vérzik
Mert ez olyan honi, hogy a csontjukon érzik
Nem csak a nyelv, hanem a szöveg is Pest megyei
Vágja ezt Monortól vissza a kápmegyeri…”