a végtagjaim
mint fáradt balerinák
bennem oroszlánokat szelídítenek

Még egyszer, utoljára gyere, és nézz meg mindent magadnak,
és nézz meg engem is úgy, mint akik utoljára látják egymást.
Hopp-hopp.

Bodor Ádám székelyudvarhelyi estjén egészen a perui úszó nádszigetekig kalandozott a beszélgetés, és az író azt is elárulta, hogy a többnyire unalmas interjúkérdések helyett mit szeretne egyszer istenigazából hallani.

álmatlanság topog
a fejemben
kapcsold le a fényt

Varga Melinda prózaverses beszámolója Kollár Árpád, Kovács András Ferenc és Markó Béla székelyudvarhelyi irodalmi estjéről.

A novella és a regény műfaji sajátosságai, tér és idő szerepe a prózában, szakralitás és blaszfémia a népi vallásosságban – Milbacher Róbert író és Szegő János szerkesztő a székelyudvarhelyi G. Caféban beszélgetett a Szűz Mária jegyese című Margó-díjas kötetről.

Nyáry Krisztián Így szerettek ők, Igazi hősök – 33 magyar, valamint a Merész magyarok – 30 emberi történet című kötetei a Facebook közösségi oldalon szűkebb baráti kör szórakoztatására írt bejegyzésekből nőtték ki magukat sikerkönyvvé. A szerző Csíkszeredában, Marosvásárhelyen és Sepsiszentgyörgyön és Székelyudvarhelyen járt, ahol a siker nyitjáról, a szépirodalmi könyvkiadás jövőjéről, Esterházy Péterről és az irodalomoktatás rákfenéiről is mesélt.

Hogyan lesz az állatgondozóból költő, a költőnőből regényíró, mi lakik egy indián alteregó mögött, négy különböző alkotói világot miként ihlet meg a természetközeliség – az Új Forrás erdélyi tematikus lapszámbemutatóján jártunk.

Kun Árpád saját bevallása szerint világéletében vándoréletet élt, amelynek Bordeaux-tól Budapesten át Kolozsvárig és Oslóig számos állomása volt. Az író Norvégia egyik fjordának kis falujából érkezett a székelyudvarhelyi G. Caféba, hogy Boldog Észak című, Aegon-díjas regényéről, Norvégiáról, valamint készülő kötetéről beszélgessen Murányi Sándor Olivérrel.

Cudar tél lepte meg nemrég Székelyföldet: először Marosvásárhelyt, majd Székelyudvarhelyt, aztán Sepsiszentgyörgyöt, végül Kézdivásárhelyt borította örök hó és farkasordító hideg – szerencsére csak metaforikus értelemben, Térey János A Legkisebb Jégkorszak című, legújabb verses regénye révén.

Erdélyi születésű, Magyarországon élő közismert alkotókkal: Bodor Ádámmal, Dragomán Györggyel és Szabó T. Annával találkozhatott a székelyudvarhelyi közönség a G. Caféban. Bár a rangos rendezvényen személyesen nem tudtunk részt venni, Murányi Sándor Olivér, az est házigazdája rögzítette az elhangzottakat, és eljutatta szerkesztőségünknek.

A székelyudvarhelyi G. Caféban Muszka Sándor mindkét arcát megmutatta a közönségnek: a nevető és a síró bohócét is. A kacagtató, vaskos székely humor mellett a közélet égető problémái is szóba kerültek a Murányi Sándor Olivér vezette beszélgetésen.

De meg ha akadnának is olyan naiv, ma született bárányok, akik bármi fontosságot tulajdonítanának a förmedvényeinek, még azok is elgondolkodnának: vajon mi értelme van egy könyvről, amelyben József Attiláról, Faludyról, a hasonmásokról, a hatóságilag összezavart időszámításról és hasonlókról van szó: vajon miféle politikai haszon származik abból, ha sikerülne ezt a könyvet úgy beállítani, mintha az volna az üzenete, hogy Nyereg alatt puhítjuk a húst, huj-huj, Erdély, hajrá, Magyarország!
Ezen töprengenének el azok a szelíd juhocskák, és nem biztos, hogy találnának a föntiekre választ.
Ezt hívják úgy, hogy a bárányok hallgatása.
Ilyen levelet írnék Szerbhorvát Györgynek, ha egyáltalán írnék neki.

„Titokzatos” magyarországi írót köszönthetett a hétvégén a székelyudvarhelyi G. kávézó és kultúrkocsma közönsége: Barnás Ferencet. Az íróval Murányi Sándor Olivér beszélgetett.