Victor Vasarelyre mind életműve, mind számos elméleti munkája révén méltán tekinthetünk az „op-art pápájaként”. Alkotásaival megreformálta a reklámipart, a divatot és jelentős hatást gyakorolt a populáris kultúrára. Pécsett született, majd Budapesten Podolini-Volkmann Artúr szabadiskoláját látogatta, mert a rajzolás érdekelte. A hagyományos akadémikus festészet viszont kevésbé, ezért innen szinte egy ugrás volt Bortnyik Sándor műhelye, ahol „bekebelezte” a Bauhaus eszmevilága.

Lezárható-e valaha a kamaszkor? Meddig keringenek bennünk az első szerelmek és kudarcok emlékei? Nyerges Gábor Ádám második regényének és hatodik önálló kötetének színtere egy budapesti középiskola. Kíváncsiak is leszünk, mi történik a négy év során az „Osztály” tanulóival, akiket az első tanítási naptól az utolsóig kísérünk, sőt még annál is tovább.

„A kényszeredettség árnyéka hull mindenre, a halandóság alól nincs felmentés. S egy klasszikus mondat zárja ezt a határvidéki kalandozást: »A többi néma csend.« Az újabb kötet, a Rózsa utca, retrospektív ennek a csendnek a megfejtésére vállalkozik.” – Mohai V. Lajos kötetét Péntek Imre recenzeálja.

Jól érezzük magunkat, ha arról olvasunk, hogy rosszul érezzük magunkat – akár ezzel a mondattal is lehetne reklámozni Mán-Várhegyi Réka első, Boldogtalanság az Auróra-telepen című kötetét, amelyet JAKkendő-díjjal jutalmazott a József Attila Kör.

Néhány napja az Apokrif folyóirat házavatóján mutatták be Evellei Kata első, Álombunker című verseskötetét, melyet Tóth Kinga szintén debütáló könyve, a Zsúr bemutatója követett. A helyszín a budapesti Roham Bár volt, ahol a kiadó, a Prae.hu képviseletében Balogh Endre és Pál Dániel Levente beszélgetett a szerzőkkel.

Evellei Kata első verseskötete 2013 augusztusában jelent meg. Ajánlónkban Margócsy István fülszövegét és három verset olvashatnak.

Nagypál István A fiúkról című kötete három nagy fejlődésregény szereplőit idézi meg, hogy az olvasót sokkolja a pszichére ható líradózissal.