P. másnap reggelre ki is ábrándult a nagy kezű lányokból, az Éva-jelenség azonban fogva tartotta. Csaknem három hónapig. A szó legszorosabb értelmében tartotta fogva, tudniillik egész egyszerűen nem engedte el. Ha P. egy alkalmas pillanatban mégis kereket oldott, Éva utánaeredt, fölkutatta, megtalálta, begyűjtötte, sóhajtozott, hisztizett, fenyegetőzött és követelőzött. Ha szükségét érezte, keservesen sírt, ha úgy látta jónak, megtépte P. gyérülő hajkoronáját; lapátkezeivel egyszerre fél parókányit képes volt kitépni a fejbőréből. P. vigasztalanná és komorrá vált. – Bene Zoltán kisregényének hetedik fejezete.

Bánki Éva 1966-ban, Nagykanizsán született, egy Felvidékről kitelepített családban. Budapesten érettségizett, majd az ELTE magyar–portugál szakán végzett. A diploma megszerzését követően ösztöndíjasként hosszú időt töltött Lisszabonban és Santiago de Compostelában, a spanyolországi Galicia Autonóm Közösség székhelyén. Az első trubadúr, IX. Vilmos aquitániai herceg költészetéről írott PhD-dolgozatát 1996-ban védte meg. A Károli Gáspár Református Egyetem docense, az intézmény kreatív írás specializációjának egyik alapítója és kidolgozója. Szépíróként egy novelláskötete, két regénye és egy regénytrilógiája jelent meg eddig.

Vajon mi a helyes állítás: minden egyes emberi élet szent − vagy a csoport megmaradása számít mindenek fölött? Még ha a faj előbbre való is az egyénnél, igaz ez vajon a faj egy-egy populációjára is? Bánki Éva regényének egyik legfontosabb kérdése pontosan ez: tömeg- vagy bolytársadalom?

"A regény nem csupán swifti utópia, hanem egyfajta énregény is. Különösen úgy, hogy a 2040-ben íródott prológusból kiderül: sok hajdani blogbejegyzést, naplójegyzetet sikerült később „feltámasztani”, megmenteni az enyészettől, s ezek a szintén egyes szám első személyű részletek az általunk jól ismert jelen társadalmának felbomló és széteső részeit mutatják be eleven képekkel." – Bene Zoltán Áramszünet című új regényét Gáspár Ferenc mutatja be.

A Petőfi Irodalmi Múzeumban megrendezett Magyar Széppróza Napja gálaestjén öt, Jókaira „hangszerelt” témában írhattak novellát a prózaírói rögtönzőverseny résztvevői, de ezen kívül bejelentették egy új irodalmi oldal elindulását, valamint novellaíró-pályázatot is hirdettek. – Csanda Mária tudósítása az ünnepi estről.

Ebben a könyvben minden benne van: a szögedi betyárvilág, A Gyűrűk Ura, A puszták népe, a Vámpírnaplók, de még Drakula és Kossuth Lajos is. – Bene Zoltán könyvéről, Az érdemes, nemes Rózsasándorról Molnár Dávid írt.

Bene Zoltán regényt írt Rózsasándorról, aki hasonlít az ismert betyárhoz, mégsem azonosítható vele. A másik Bene Zoli Szegeden antológiával üzenget a másvilágra Tömörkény Istvánnak. A harmadik Bene Zoli a Pannon Tükör szerkesztője lett. A negyedik pedig… Interjúnkból kiderül, hány Bene Zoli és Rózsa Sándor van.

„− Miért nem árulta el neki, hogy tudja? – firtatja a kötött pulóveres fiatalember, miközben a pultra helyezi a kiürült kávécsészét és a vizespoharat.
− A férfiak szeretik, ha a nők ostobák. Legalábbis azok, akik ide járnak.” – Bene Zoltán novellája

A mogyoróhegyi kempingben pénteken és szombaton megfordult többek között Grendel Lajos és Tolnai Ottó, életre kelt Faust, összehasonlíthattuk a fiatal lengyel irodalmat a hazaival, és egy hosszúra nyúló éjszaka után végül hazaszállingóztak a táborlakók.

Bene Zoltán Farkascseresznye című Szeged-regényének bemutatóján belepillanthattunk a város 16. századi történelmének mindennapjaiba.

Népszínház, szórványmagyarság, Teleki Pál Érdemrend, faluház, filozófiai doktorátus, haszontalanság, pestiség és szegediség. Ezen hívószavak mentén beszélgettünk Bene Zoltán íróval, kritikussal, dramaturggal.

Boldog Zoltán Kihez beszél ez a faszi? című prózakötetét a szegedi Könyvhét keretében mutatták be. Az estről készült filmfelvételt láthatják.

2012. június 8-án mutatták be a Szeged effekt antológia második részét a szövegeket ihlető Tisza-parti városban. Itt megtudhattuk, hogy harmadik nem lesz, de valami más igen.

Az Irodalmi Jelen gyorsreagálású videósorozatot indított Zoom címmel. A közönséget és a szakmát megosztó kötetekről beszélnek szerkesztők, újságírók, kritikusok, költők, egyetemisták. Ezúttal Lázár Bence András második kötetéről mond véleményt Almádi Róbert, Bene Zoltán és Pál Sándor Attila.

Az Irodalmi Jelen a 2011-es év irodalmi eseményeiről, könyveiről és a közeledő világvégéről kérdezett írókat, költőket, szerkesztőket. Ezúttal Balázs Imre József, Bene Zoltán és Nyerges Gábor Ádám válaszait olvashatják.

„A 80 éves szabadtéri idei évadjában helyet kapott a Tragédia. Szerencsére. A szervezők figyelmes emberek. Sok esetben ez is szerencse. Olykor kevésbé. »Kulturális szakembereink« minden előadás címe alá műfaji besorolást biggyesztettek, megkönnyítendő a potenciális néző választását.” – Bene Zoltán jegyzete