A mű első változatát, gondolom, sokan ismerik. Mikor először (2008-ban) az Ulpius-ház gondozásában megjelent, sokat beszéltek róla kritikusok és olvasók egyaránt, s azóta – a szerző közlése szerint – több mint 9000 példányt adtak el belőle itthon (értem alatta Erdélyt és az anyaországot). Népszerű külföldön is, lefordították németre, románra, oroszra, franciára, angolra, a legnagyobb sikere ez utóbbi nyelven volt, megjelenésekor a hónap könyve lett.

A felszín alatti egzisztenciális kérdések a mennyiségi szempontok mellett is nagyregénnyé avathatják a szöveget, amelyben az egzisztencia nemcsak filozófiai értelemben, hanem a mindennapiság szintjén is megjelenik.

Vélemények a kötetről

Az Irodalmi Jelen elmúlt közel negyedszázadát is összefoglalta az MMA Akadémiai Szalonjában 2025. április 9-én tartott „élőfolyóirat-est”, mely szalon Óbuda egyik zegzugos, hangulatos, macskaköves és Makovecz Imréről elnevezett utcájában található.

tér ágyán fekszik a teremtő semmi az álom
ködbe veszett a sekély éj vére lobog ma elébed
és hínár ring benne erek mosolyán libeg hozzád
ezzel fűzd magad ódon egekhez emeld szemed énrám

Fű nő a csend alatt. Megtépázott, csonka
ország él, emlékszik, nevel új virágot,
akaratát az ég fényeibe fonja.

A közöny degeszre pakolt
hátizsákját soha nem cipelted válladon.

Hamuszerda. Traian Pop Traian magyar nyelvű versgyűjteményének furcsán ható címe lényegében tükörfordítása a román Miercurea de cenuşǎ kifejezésnek, mely a magyar olvasó fülében összecsenghet a hamvazószerdával, a húsvét előtti negyvennapos böjt első napjának nevével. A vallás gyakorlói tudják, hogy ilyenkor a pap hamuba mártott ujjal keresztet rajzol a hívő homlokára, emlékeztetőként, hogy bűnös.

Istenről gondolkodni már önmagában imádság, hiszen amiről gondolkodunk, belakja a mindennapjainkat, az álomba is beköltözik. A gondolat formál bennünket, és mi is formáljuk a gondolatot, az Istennel teljes gondolat termékeny és jóra vezet, az optimizmus, a derű vagy legalábbis a megnyugvás felé tereli az embert, világosat teremthetünk, nem sötétet.

1.
a harmónia olyan mint a fóbia
képzelmény hogy van ilyen
ahol égtenger a kék
és a szelek 
venyigével vernek
kábítószer
a tömény fény
szaporán játszik a szívemben
a mámor
félig kikúrált betegségem
a remény
árnyait mozgatja a 
magukra maradt pálmafák 
alatt

2.
ha ideadnátok
az egész világ szennyesét
moshatnám tisztára
olyan fehérek a 
tengerhabok