Szóval, sok mindent gyűjtök, ebből ajándékoztam is neki nemegyszer, de végül azt a csinos kis anyagot, amit évek alatt állítottam össze neki, könyvek, fotók, kéziratok, mindegyik Esterházy-vonatkozású…. nohát, ezeket már nem tudtam odaadni neki.

Költőnek lenni létforma – vallja Farkas Wellmann Endre, akivel a József Attila-díj apropóján A római disznó című legújabb verseskötetéről, városimpressziókról, az európai civilizáció hanyatlásáról, az Előretolt Helyőrség Íróakadémiáról beszélgettünk.

A disznó mint a lakoma és a szerelmeskedés metaforája, az európai civilizáció és a migránskérdés, fiktív középkori költő pajzán versei – két nem mindennapi verseskötet erdélyi körútjának kolozsvári állomásán vettünk részt nemrég.

„Néró megnyalta volna a tíz ujját, ha tényleg ilyen verseket tudott volna írni” – mondta Szőcs Géza a Magyar Napló Könyvesboltban Farkas Wellmann Endre új verseskötetének bemutatóján. A szerzővel Erős Kinga beszélgetett, Néró és a mai költő szavait Lázár Balázs keltette életre.

Orbán János Dénes könyvbemutatóján jól megfért egymás mellett svéd metafizika és duhaj pornóköltészet, amiképp szó esett még Kolozsvárról, ivászatról, Faustról, kocsmákról és megannyi vonatkozásáról az OJD-univerzumnak. Az írót Nyáry Krisztián kérdezgette, Nagy Koppány Zsolt és Farkas Wellmann Endre parodizálta.

„…van legalább húsz magyar író, akik ha összehozzák ezt a díjat, bármelyikük, mekkora szenzációnak számítana, milyen ájult, elcsukló hangon fontoskodna a kórus, és magyarázná el a díj jelentőségét.” – Szőcs Géza válaszol Farkas Wellmann Endre újabb kérdéseire.

„Még mindig olyan képzeteink vannak, mintha Marco Polo korában élnénk. Miközben hamarabb lehet eljutni Pestről Pekingbe, Xiamenbe, mint Szombathelyről Sepsiszentgyörgyre.” – Szőcs Gézával, a miniszterelnök főtanácsadójával Farkas Wellmann Endre beszélget.

Még ha olyannyira az élettörténetek, memoárok, visszaemlékezések reneszánszát éljük is, kétségkívül e kontextusban is rendhagyó az idén 95 éves John O. Friend Életem perzsaszőnyege, ahogy az emlékek áradása hozza című munkája.

A Kolozsvári Magyar Napok hétvégi irodalmi rendezvényeire meglepően sokan voltak kíváncsiak. A Bulgakov terasza zsúfolásig megtelt Szilágyi István szerzői estjén, de Sántha Attila új kötete, Bréda Ferenc könyvbemutatója és a panegirikusz-péntek is szépszámú közönséget vonzott.

A költő L. D. hagyatéka című kötetéből olvasott fel kameránk előtt néhány verset.

• Mi köze van Faludynak egy kis székely helységhez?
•„90 éves volt, és jó magyar emberhez illően borozott”
•„Vigyázzatok erre a kicsi világotokra, mert csak ennyi maradt Magyarországból”
•Azt szeretik, ha saját szemükkel láthatják az alkotó embert
•Jól érezte magát az erdélyiek között
• Faludy György nem halt meg, és az irodalom szeretete sincs kiveszőben
– Varga Melinda beszámolója a gyergyóalfalvi Faludy-fesztiválról

Nem a legfontosabb mondatok. Azt sem állítom, hogy ezek miatt volna érdemes el- vagy újraolvasni ezeket a könyveket. Azt sem, hogy föltétlenül rezonálnának egymással. Csak kiválasztottam őket valamiért.