Jászberényi Sándor

    Jászberényi Sándor (1980, Sopron) író, költő, újságíró. Az ELTE-n szerzett magyar–művelődésszervező szakon diplomát, emellett arabot, filozófiát és esztétikát hallgatott. 2006-tól kisebb-nagyobb megszakításokkal Egyiptomban él. Tudósított többek között a darfúri konfliktusról, a jemeni szeparatista mozgalmakról, a 2009-es Öntött ólom hadműveletről a Gázai övezetben, a nigériai lepra- és tuberkulózisjárványról, a 2011-es egyiptomi forradalomról és a líbiai polgárháborúról.

    2001-től publikál rendszeresen íróként, költőként a legtöbb rangos folyóiratban. Első novelláskötete, Az ördög egy fekete kutya jelentős nemzetközi sikereket aratott: megjelent az Egyesült Államokban, az Egyesült Királyságban, Indiában, Franciaországban, Szerbiában. A szerzőt Kirkus- és PEN-díjra jelölték érte. A lélek legszebb éjszakája című, második novelláskötetével idehaza elnyerte a Libri Irodalmi Díjat, a könyv szintén megjelent az Egyesült Államokban és Indiában, jelenleg a világ több nyelvére fordítják.

    A varjúkirály című, legfrissebb elbeszéléskötete 2020-ban látott napvilágot komoly kritikai figyelmet keltve.

    Megjelenés előtt áll Tíz év háború című fotóalbuma és egyben prózakötete (Kalligram Kiadó).

    Önálló kötetei:

    • Ikarosz repülni tanul (versek, Eötvös Károly Megyei Könyvtár, Veszprém, 2000)
    • Budapest–Kairó. Egy haditudósító naplója. Libri, Budapest, 2013
    • Az ördög egy fekete kutya és más történetek. Kalligram, Budapest, 2013
    • A lélek legszebb éjszakája – Történet álmatlanságról és őrületről. Kalligram, Budapest, 2016
    • Rossz versek. Versek. Szerzői magánkiadás, 2018
    • A varjúkirály. Nyugati történetek. Kalligram, Budapest, 2020

    Díjai:

    • 2005: Szabad Sajtó-díj
    • 2007: Minőségi Újságírásért Díj
    • 2009: Junior Prima Díj
    • 2017: Libri Irodalmi Díj
  • „Az ember magával mér, nem mással”

    Beszélgetés Jászberényi Sándorral

    Nem az a típusú író, aki elbújna az élet elől – kevés olyan tűzfészek van a földön, amelyet ne járt volna meg haditudósítóként, újságíróként. Az élmények idővel szépirodalommá érnek, az utóbbi időben leginkább prózákká, de Jászberényi Sándor a versírást sem hagyta el. És immár „nyugati történeteket” is olvashatunk tőle, legutóbbi elbeszéléskötetének alcíme szerint. – Az alkotóval többek között valóság, előítéletek, mitológia és írás viszonyáról beszélgettünk, és arról is, mit tesz a „felhajtás” az íróval.

  • Laik Eszter

    Pokol kívül és belül

    Mítoszok és motívumok Jászberényi Sándor prózájában
    „A Jászberényi ábrázolta pokol ugyanis nem ér véget a háborús övezetekben – nem kapunk feloldást békés körülmények között sem. A Profi gyilkosokban egy kiskamasz testvérpár fiatalabb tagja próbál végezni egy szinte halhatatlan varjúval, és apja avatja be az ölés természetének sajátosságába.” – Laik Eszter írása Jászberényi Sándor prózájáról.
  • Jászberényi Sándor

    Líbia

    „Éjszaka értünk oda. A város sötétben állt, a külváros kiégett épületeit tüzek fényei világították meg, lázadók melegedtek körülöttük a fagyos éjszakában.
    A főtéren napszaktól függetlenül tömeg volt. Néha a levegőbe lőttek a fegyveres férfiak, amikor hírek érkeztek a harcokból. Ha jó hírek, azért, ha rossz hírek, akkor azért.” – Jászberényi Sándor novellája.

  • Jászberényi Sándor

    Életközépi válság

    „Ó, meghalok, csak hadd lássam még egyszer az arcát, csodás, kígyózó hajfürtjeit annak a kurvának a régi időkből!” – Jászberényi Sándor versei.
  • Irodalmi Jelen

    Érzékeny érzéketlenség

    „Nemcsak az erős felütés, amivel a regény kezdődik: »Arról, hogy meghaltam, utólag értesítettek.«, sorban a többi is, leginkább az utolsó szóig hiteles párbeszédek. Idegen világot tárnak az olvasó elé, távol a nyugat-európai értékektől, egy egészen más erkölcsi elveken és szokásokon nyugvó világot.” – Jászberényi Sándor regényét Kiss Judit Ágnes olvasta, és írt róla nekünk.

  • Irodalmi Jelen

    Töltényhüvely szuvenírként

    Jászberényi Sándor költő és újságíró az egyiptomi forradalom haditudósítójává vált. Élményeit a Budapest-Kairó – Egy haditudósító naplója című naplóregényében olvashatjuk.