A kortárs líra figyelemre méltó alkotója, Szabó Márton István Másodlagos kötések című első kötetét az idei Könyvfesztiválra jelentette meg a Jelenkor Kiadó. A fiatal költő, slammer és formatervező két éve verslemezzel is debütált, amelynek háromszáz példánya már az első nap elkelt – B. Zetas Péter interjúja.

„Az írás izgalmas dolog, sokat foglalkoztat és hosszú időszakokra nem hagy nyugton” – Hegedüs Benjámin Jutassal, a friss Málik Roland-díjas költővel a pályakezdésről, a Deákpoézisről, Sárvárról, a díj névadójáról beszélgetett Ayhan Gökhan.

Miért vonzódik Cserna-Szabó András a gasztronómiához, hogyan találja meg hangzatos címeit, és miként vélekedik a női princípiumról? A Sömmiről – a modern betyárregényről, melyben nemcsak a szegénylegényekről, de magáról a történelemről is lehullik a lepel – Viola Szandra kérdezte az írót.

A fantasy valószínűleg a legősibb irodalmi eszköz arra, hogy a valóságról beszéljünk – vallja Ursula K. Le Guin nyomán a friss JAKkendő-díjas Fekete I. Alfonz, akivel készülő kötetéről, A mosolygó zsonglőrről, mesékről, legendákról, vajdasági irodalomról beszélgettünk.

Költőnek lenni létforma – vallja Farkas Wellmann Endre, akivel a József Attila-díj apropóján A római disznó című legújabb verseskötetéről, városimpressziókról, az európai civilizáció hanyatlásáról, az Előretolt Helyőrség Íróakadémiáról beszélgettünk.

Lanczkor Gábor friss József Attila-díjas költővel interjúztunk többek között az elismeréshez való viszonyáról, vidékiségről, Berzsenyi Dánielről, Barna Dávidról, a doktori disszertációjáról és készülőben lévő köteteiről.

„Nem lesz itt addig egy objektívebb, széles körű, normálisabb kánon, amíg ilyen megosztottság van, amíg párhuzamos szakmák vannak és nem szakma, amíg az ideológiák belerondítanak alkotók és művek megítélésébe” – Orbán János Dénessel legújabb regényéről, a 20 éves Előretolt Helyőrségről, az olvasóközpontú literatúráról és az utóbbi időben sokat vitatott Kárpát-medencei Tehetséggondozó Kft.-ről beszélgettünk.

„Ketyegett, mint egy bomba, és én gyorsan kiadtam a kezemből azon melegében. Nem bánom, ő az elsőszülöttem” – mondja Láng Orsolya Tejszobor című kisregényéről, amelyért megkapta a Méhes György – debütdíjat. Erről kérdeztük őt, valamint a pályakezdésről, anyaországi és erdélyi irodalom, líra és próza, irodalom és társművészetek viszonyáról.

„Néző nélkül nincs mű, csak lehetőség. A könyv lapjai közé zárt betűkben, sorokban csak a kódolt lehetőség van. A mű az olvasói fejekben épül fel” – mondja Száraz Miklós György, aki 2015 decemberében elnyerte az Arany Medál-közönségdíjat. – Az íróval az újraírások lehetőségéről, apai örökségről és a családregényben megbújó „én”-ről beszélgettünk.

„Engem nem a testi szenvedés vonz, sokkal inkább a pszichoszomatikus folyamatok, a fizikai és pszichés zavarok működése, illetve ami addig elvezet, de még ettől is jobban foglalkoztat, ami mindezeken túl van, a metafizika” – Áfra Jánossal a Horváth Péter Irodalmi Ösztöndíjról, a kortárs magyar irodalom népszerűsítéséről, vers és képzőművészet, a Glaukóma és a Két akarat viszonyáról beszélgettünk.

„Istenképünket nem árt a korhoz idomítani, mert különben a hívő és a maradi ember közé egyenlőségjel kerül” – „A provincializmus éppúgy beállhat attól, ha egyáltalán nem tekintünk ki a nyelvünk körülhatárolta erődből, és attól is, ha folyton csak kibámulunk.” – Vörös Istvánnal beszélgettünk Százötven zsoltár című verseskötetének megjelenése alkalmából.

Nem mindennapi nyelvi építkezés, Platón barlanghasonlatának újraértelmezése, az emlékezés, mint a vers kohéziós anyaga, az intenció felszámolása a költészetben – Marno Jánossal beszélgettünk a Hideghullám című kötetéről.

Fenyvesi Orsolya verseinek különleges atmoszférája, erős képi világa könnyen lázba hozza az olvasót. A Kalligram Kiadónál megjelent Ostrom című kötetéről, a mesék erejéről és a műfordításról kérdezte őt Ayhan Gökhan.

Az Almásy László Kultúrtörténeti Kört – amelyre minden második kedden kerül sor a kolozsvári Bulgakov kávézóban – egyfajta Mindentudás Egyeteme, ahol a roma lakodalmi szokásoktól Drakulán és a hipnózison át a keleti kultúráig nem mindennapi információkkal gazdagodhat az érdeklődő. A kör történetébe és fontosabb előadásaiba Boros Lóránd etnológus, a kör alapítója avatott be.

„Sosem hittem a műfaji határokban. Azt definiálni tudom, hogy melyik európai művelődési korszak hogyan teremti meg saját magát az irodalmi műfajokban, mikor is fontosak a legendák, mikor pedig a himnuszok, és mikor a regény. Szerintem most egyik sem az” – fogalmaz Géczi János, akivel a művészetek és műfajok közötti átjárásról, az írói individuumról, az utazás és írás különös összefonódásáról, a Vadnarancsok és a Hosszúversek /képversek című kötetéről beszélgetett Kirilla Teréz.

„…van legalább húsz magyar író, akik ha összehozzák ezt a díjat, bármelyikük, mekkora szenzációnak számítana, milyen ájult, elcsukló hangon fontoskodna a kórus, és magyarázná el a díj jelentőségét.” – Szőcs Géza válaszol Farkas Wellmann Endre újabb kérdéseire.

Alan Britt költeményeit ültette át nemrég magyar nyelvre, korábban Kányádi Sándor verseit fordította angolra. E kötetei az Irodalmi Jelen Könyvek gondozásában jelentek meg. – Sohár Pált kérdeztük műfordítói tapasztalatairól, az amerikai kortárs líráról.

Miért népszerű manapság Kosztolányi Dezső? Mennyire kötődnek életrajzához az Esti Kornél-novellák? Hogyan jut el egy irodalomtörténész Nádas Pétertől Kosztolányi Dezsőig? Többek között erről kérdeztük Bazsányi Sándort, akinek különleges esszékötete jelent meg a népszerű novellafüzérről.

Magyarország egyik legelismertebb irodalomtörténésze korszakos remekműnek tartja közel negyvenezer hexameterből álló alkotását, a kortárs irodalomban viszont kevésbé ismert a neve. Visszavonultan él a Bakonyban. Babics Imrét kérdeztük.

Hogyan élt Pilinszky János Párizsban? Miért nem avatták boldoggá? Hogyan viszonyult az életében jelentős szerepet játszó nőkhöz? Mit tudhatunk túlérzékenységéről, alkoholfogyasztási problémáiról? – Kirilla Teréz beszélgetett Wiener Pál pszichiáterrel, akinél a költő egy ideig Párizsban lakott.