E tudósítást gépelve kiderült, hogy Word helyesírás-ellenőrzője egyelőre aláhúzza pirossal az „iszlamizmus” szót. Annál gyakrabban fordul elő a hírekben, és immár a mindennapi életünk részévé vált, a félelemmel együtt. Jany János nemzetközi jogtudós és iranista hiánypótló könyvet írt a radikális eszme történeti hátteréről.

A Petőfi Irodalmi Múzeum „Művészet és pszichoanalízis” című sorozatában ezúttal Gerevich József pszichiáter-író új kötetét mutatták be, melyben (mély)lélektani utazásra hívja az olvasót a festmények világában. A szerzővel Valachi Anna irodalomtörténész és Kőrössi P. József, a Noran Libro Kiadó vezetője beszélgetett.

A hagyományos operaelőadásoktól merőben eltérő, újító jellegű premierrel lepte meg közönségét a Kolozsvári Állami Magyar Opera, Wolfgang Amadeus Mozart Don Giovanni című remekművével, amelyet negyvenegy éve nem játszott a társulat. Selmeczi György rendezése révén a címszereplő alakjában nemcsak a legendás nőcsábászt, hanem önmagunkat is felismerhettük.

Gács Anna kritikus, műfordító, egyetemi tanár, a Szépírók Társaságának elnöke volt a vendége a novemberi Törzsasztalnak, amelyre a nagyváradi Illyés Gyula könyvesboltban került sor – Fried Noémi Lujza tudósítása.

A Cser Kiadó és a Hévíz folyóirat munkatársai gondozta Másik forradalom. Alternatív ötvenhat című antológiában tizenhat kortárs író novellája csoportosul az 1956-os forradalom köré, a fiktív történetek pátoszmentesen, gyakran a humor erejével idézik meg és gondolják tovább a történelmet – a kötet kolozsvári bemutatóján jártunk a Bulgakov Kávézóban.

A létezés hálói címmel jelent meg a Janus Pannonius Műfordítói Díjjal frissen kitüntetett Kodolányi Gyula versfordításkötete a Nap Kiadó gondozásában. Az alkotóval Bollobás Enikő és Thomas Cooper beszélgettek az amerikai és a magyar költészet különbözőségeiről, de szóba jött megannyi más izgalmas téma, például Bob Dylan Nobel-díja is.

A prózaírók kasztrált költők – verses tudósítás Kollár Árpád, Orcsik Roland, Sopotnik Zoltán és Térey János kolozsvári estjéről

Napokat időzött egyedül a magyar puszta közepén, látott tavaszt és kavargó porhót – Halász Margit új regényéhez is eggyé vált a tájjal. A titokzatos vörös nyelvű párduc története szikár, kegyetlen, kemény világba vezeti az olvasót, ahol még a nők is férfinak öltöznek. A regényről Horváth Bence beszélgetett az íróval a Várfok borozóban.

Gyenge Zoltán Kép és mítosz című kötetében új megvilágításba helyezi a görög mitológia jól ismert alakjait, akiket nagyon is emberi vonásaik által hoz közel a mához. De hogyan látták vajon őket a festők az évszázadok változásával? Ez is kiderült a vetítéssel egybekötött könyvbemutatón az Olvasók Boltjában.

A novella és a regény műfaji sajátosságai, tér és idő szerepe a prózában, szakralitás és blaszfémia a népi vallásosságban – Milbacher Róbert író és Szegő János szerkesztő a székelyudvarhelyi G. Caféban beszélgetett a Szűz Mária jegyese című Margó-díjas kötetről.

Szilágyi Domokos jelenkori recepciójáról, az életmű kanonizáltságáról és a világlírában elfoglalt szerepéről, filozófiával, társművészetekkel folytatott dialógusáról, a költő ügynökmúltjával kapcsolatos dilemmákról szóltak azok az előadások, kerekasztal-beszélgetések, amelyek a Szilágyi Domokos-napok különböző állomásain, Szatmárnémetiben, Batizon, Nagysomkúton és Kolozsvárott zajlottak a hét végén.

A 80 éves Kabdebó Lórántot köszöntötték a Petőfi Irodalmi Múzeumban egykori munkatársai, akik a PIM hangtárában tanulták ki keze alatt a mesterséget. Hogy milyen nagyságokkal és sokszor milyen kalandos körülmények között interjúzott az ünnepelt, azt is megtudhattuk az anekdotákkal tarkított esten.

Olvasó, ne csodálkozz, mindez csak egy kis
Molnár Vilmos-i abszurd,
nevess inkább, s lapozz,
hogy újra nevethess,
nem székely góbéság,
de nem is komor szürreál,
néha csak olyan, mintha élnél.

Nem tévedés a tudósítás címében szereplő szó: a világhírű finn–észt írónő új regénye, a Norma egyik központi témája a haj, illetve az ahhoz kapcsolódó nemzetközi bűnözés. A krimik izgalmát ígérő mű sajtóbemutatóján jártunk a Finn Nagykövetségen, ahol az est végén még egy pezsgő vita is kibontakozott a sajtószabadságról.

Miért nevetünk azon, ami abszurd, és nem humoros, miért a novella a próza királynője, a hitelesség és fikció hogyan viszonyul egymáshoz – az Álljunk meg egy szóra-estek legutóbbi vendége Molnár Vilmos volt.

Van a letartóztatott, megkínzott, szabadságának és talán életének elvesztésével fenyegetett, megbilincselt és rácsok mögé zárt embernek egyetlenegy lelki és erkölcsi menedéke. Beszámoló a Magyar PEN Club által, több egykori politikai elítélt és történész részvételével az 1956-os forradalom romániai hatásairól rendezett nemzetközi tudományos konferenciáról, valamint Szőcs Géza nyitóbeszéde.

Az Apás szülés Lanczkor Gábor tizedik kötete – a regényt a budapesti Írók Boltjában mutatta be a szerző és beszélgetőtársa, Urfi Péter.

Filmszerű versképek, alanyi líra, eufemizáltság, nyelvi kiforratlanság, élőbeszédszerűség, nagy szimbólumok, amelyeket megöl a hétköznapi jelleg – hétfő este újból Bretter Kör volt Kolozsvárott, ahol parázs vita alakult ki Vass Csaba költő-slammer versei fölött.

Tolnai Ottó volt a vendége a legutóbbi nagyváradi Törzsasztalnak, akivel az estek állandó házigazdája, Kőrössi P. József beszélgetett az Illyés Gyula könyvesboltban pályájának fontosabb állomásairól, költészetének meghatározó motívumairól.

A Három Hét Galéria irodalmi estjeinek sorozatában ezúttal Tóth Krisztina volt a meghívott. Új verseskötetéhez, a Világadapterhez D. Duba Andrea pszichiáter a lélektan felől közelített, Kiss Noémi a költői műhely kérdéseit firtatta.