Egész napos ünnepségsorozattal tisztelegtek az 1956-os forradalom és szabadságharc emléke előtt Kolozsvárott, a sétatéri 56-os emlékmű előtt több mint száz ember énekelte együtt a Himnuszt, a Kolozsvári Magyar Opera Mozartot és Beethovent adott elő, a Bulgakov Kávézóban késő este Marosán Csaba forradalomhoz kötődő verses műsorral kedveskedett az egybegyűlteknek – képes beszámolónkat olvashatják.

Miben rejlik a nyelvi alkímia, hogyan kötődik Bréda Ferenc legújabb műve Ciceróhoz, miért levelez a szerző a jövő olvasójával – mindezt és még sok minden mást is megtudhattak a kolozsvári Bretter Kör évadnyitó ülésének részvevői.

Az 1956-os forradalom és szabadságharc hatvanadik évfordulójára jelent meg Sándor Iván A forradalom visszanéz című kötete, amit a budapesti Írók Boltjában mutattak be.

Az 1956-os emlékév bemutatódömpingjében a Sárközi Mátyással rendezett beszélgetés igazi felüdülés volt: az író nemcsak ’56-os emigráns élményeiről beszélt új kötete kapcsán, de a londoni magyar cukrászdától a Churchillel forgatókönyvet író Bíró Lajosig minden szóba került.

Az erdélyi gyökereit Budapesten is ízig-vérig őrző Bágyoni Szabó István két kötetét mutatták be a Magyar Írószövetségben: egy regénytrilógiát és egy válogatott esszé- és riportkötetet.

A Margó Fesztivál pénteki napjának kiemelkedő beszélgetése volt az ’56-os forradalom 60. évfordulójához kapcsolódó műsor: Papp András és Térey János Kazamaták című drámájának megszületéséről, színházi előadásáról beszélgetett a szerzőkkel Gács Anna.

Szerdán nyílt meg a Margó Irodalmi Fesztivál és Könyvvásár, beszélgetésekkel, könyvvásárral, sok zenével és külföldi vendégekkel. Csütörtökön többek között Drago Jančart, Tolnai Ottót, Garaczi Lászlót hallgathattuk meg, és megnéztünk egy Esterházy-emlékfilmet. Írók a Margón, de korántsem a kultúra margóján.

Nyáry Krisztián Így szerettek ők, Igazi hősök – 33 magyar, valamint a Merész magyarok – 30 emberi történet című kötetei a Facebook közösségi oldalon szűkebb baráti kör szórakoztatására írt bejegyzésekből nőtték ki magukat sikerkönyvvé. A szerző Csíkszeredában, Marosvásárhelyen és Sepsiszentgyörgyön és Székelyudvarhelyen járt, ahol a siker nyitjáról, a szépirodalmi könyvkiadás jövőjéről, Esterházy Péterről és az irodalomoktatás rákfenéiről is mesélt.

Kerek születésnapot ünnepelt a Petőfi Irodalmi Múzeumban a Magyar PEN Club – az eseményen számos külföldi testvérszervezet képviselője is köszöntötte a kilencedik évtizedét záró PEN-t. Az alkalomból egy kétkötetes, hatalmas munka is megjelent a múltról, Csapody Miklós tollából.

Csütörtökön Villányban adták át a Filius Ursae-díjat. Pénteken Pécsett adták át, majd megünnepelték Budapesten az idén 5. évfordulójához érkezett Janus Pannonius Költészeti Nagydíjat, valamint kihirdették a műfordítói díjak nyerteseit is. Az ünnepség különleges koncerttel zárult.

Az Irodalmi Jelen csapata október 4-én, népes közönségével együtt ünnepelte 15. születésnapját a budapesti Petőfi Irodalmi Múzeumban. Komoly és vidám felolvasások, slam és vetítés, ünnepi falatok – beszámolónk a helyszínről, sok képpel.

Érces orgánumok, egymondatos snittek és egy meg nem írt napló: Papp-Für János újonnan megjelent, Árnyékapa című kötetének bemutatójára, majd a Másik Oldal zenekar koncertjére került sor Budapesten, a Magyar Napló Könyvesboltban – Kiss Júlia járt a helyszínen.

Hogyan fér meg egymás mellett Descartes és József Attila, miért van válságban az erdélyi irodalomkritika, miért nem filozofikus a magyar költészet – sok más mellett erről is beszélgetett Egyed Péterrel Kolozsvárott, a legutóbbi Álljunk meg egy szóra-esten László Noémi.

Aleksander Nawrocki lengyel költő és műfordító volt az Országos Idegennyelvű Könyvtár vendége, a beszélgetést és a kétnyelvű felolvasást Csisztay Gizella moderálta.

Mi a közös George Sand, Emily Brontë, Szabó Magda, Török Sophie, Balla Zsófia, László Noémi, Márton Evelin, Selyem Zsuzsa, Egyed Emese vagy Láng Orsolya műveiben;van-e, és ha igen, mitől az a női irodalom? – beszámoló a X. Szárhegyi Írótalálkozóról.

Szeptemberi Nézőtér rovatunkban a Kárpát-medencei zenés és prózai színházak évadnyitó újdonságaiból, bemutató előadásaiból válogattunk – a teljesség igénye nélkül – az MTI, a társulatok szerkesztőségünkhöz eljutatott sajtóközleményei, a szinhaz. hu, a port. hu.és a jatekter.ro portálok segítségével.

Az Erdélyi Magyar Írók Ligájának tizenötödik írótábora – amely a Szövegritmusok címet viselte – szellemi időutazásként is értelmezhető, a háromnapos tábor programjai a zene és irodalom kapcsolatára építkezve visszavittek minket abba a korba, amikor a zene és líra egy tőről fakadt – Johaniszky Imelda riportja az árkosi E-MIL írótáborról.

Vasárnap folytatódott a budavári könyves kirakodóvásár és művészeti programsorozat, melynek legemlékezetesebb pillanatai bizonyosan a Lázár Ervint megidéző történetek voltak, Sebő Ferenc muzsikájával kiegészülve.

A Budai Várban a rekkenő őszi hőségben újra belevethettük magunkat a Magyar Nyelv és Könyv Ünnepének gazdag műsor- és könyvkínálatába, török sátrakban pihenhettünk, megcsodáltunk egy félmilliót érő bibliakiadást, és mielőtt átadták az idei Tóth Árpád műfordítói díjat, még egy seregbontó ágyú támadását is túléltük.

A kulturális szcénában felmerülő anyagi problémák az írószervezeteket sem kerülték el, megnehezítve fennmaradásukat és működésüket. Ennek ellenére a József Attila Kör megrendezhette augusztus végén a 28. JAK-tábort, amelynek központi témája a világirodalom felé való nyitás volt. – Sárkány Tímea összefoglalója.