Meditációs képsorozat – Nagy Sándor Békássy-sorozata – Vasárnapi levelek 139.
Részlet a Költő és huszár című Békássy-életrajzból
(...)
Mint említettük kevés híján, a képsorozat keletkezése előtt egy-két évvel, Babits Mihályt Óbarokba invitálják teadélutánra, ahol majdnem találkozott 1915. február 14-én, Békássyval. Babitsot ezekkel a szavakkal hívták meg: „Van nekem egy kedves öcsém, Békássy Feri cambridgei tanuló, aki most indul a harctérre. A háború előtt egyik legjobb angol revue a Poetry and Drama közölte cikkét a legújabb kori magyar költészetről. (A cikk a gyors hazatérés miatt a cambridgei holmik között maradt.) Ebben a cikkben volt néhány szép Babits és Ady fordítás is. Természetesen a fiúnak régi vágya, hogy megismerhesse. Vasárnap 14-én, 5 órai teára (…) megkérném, nagyon szépen megkérném, hogy eljöjjön. Várjuk, kérjük, óhajtjuk ebbe az egyszerű meleg körbe.”54
Az „egyszerű kört” teára Békássy Elemérnéhez a képsorozatot feltáró Pirnit Andrea leírása alapján az alábbi emberek alkották: „A meghívottak egy azonos társadalmi nézetet valló értelmiségi körbe tartoztak, amely körnek irányultságát leginkább Szabó Ervinnek, a szocialista mozgalom vezető egyéniségének neve fémjelzi. Békássyné barátai közé tartozott Madzsar József, a munkásmozgalom harcosa és Bédy-Schwimmer Rózsa, a feministák egyesületének alapítója is. Békássy Elemérné és a főképp a század eleji években radikális gondolkodású Nagy Sándor között a közvetlen összekötő láncszem talán épp Szabó Ervin lehetett, akivel Nagy - mint ahogy azt kettejük levélváltásai és számos, Szabó Ervin felkérésére készült munka is mutatja -jó ismeretségben állt. Az pedig már következménye volt a Gödöllő-Óbarok összeköttetésnek, hogy Békássyné barátnője, Schwimmer Rózsa a gödöllőiek reforméletmódját kiadványaiban népszerűsítette.”55
Babits Mihály tehát nem ment el, de Nagy Sándor a gödöllői művész igen. Munkáit és jelentőségét itt nem feladatunk bemutatni, elég arra a megállapításra hivatkozni, hogy „Több mint valószínű, hogy Nagy Sándor és Békássy Ferenc legalább egyszer személyesen is találkoztak egymással.”56 – és ennek jelentősége csak mostanra válik nyilvánvalóvá. Utóbb, a Láthatatlan könyvtár feltárása során kezembe került egy reprodukció, amely Nagy Sándor akvarelljéről készült. A kép bár csak fekete-fehér formában ismert, de Békássy Ferenc portréja olyan húsz éves korából. Tehát egyrészt van egy eddig ismeretlen Nagy Sándor-akvarell
Békássy Ferencről (amelyet itt és most láthatnak először az Irodalmi Jelenen – szerk.), másrészt jóval az óbaroki teadélután előtt ismerte már egymást a festő és a költő, a kép tanúsága szerint.
Bezerédy Emma, az édesanya, így ír Babits Mihálynak 1916-ban: „Nagy Sándor, gödöllői művész mondta róla 1915-ben: „Ő [Békássy Ferenc] géniuszának alkotásait nem adhatta, ahogy adni kívánta. De maga a láng-lélek nem valami, ami fejlődik az emberekben, az megvan a maga egészében, az ifjúban is, s a gyermekben is. Ami fejlődik, nő, az csak a közlőképessége, az hogy magát meg tudja mutatni másoknak. A láng maga, a génie itt volt közöttünk huszonkét évig. S ennek a képe itt maradt, mint valami kialudt fény emléke.”57
Békássy és Nagy kapcsolatáról azonban semmit sem tudtunk. 1977-ben a Herman Ottó Múzeum tulajdonába kerül egy üvegablakterv sorozat, amit ismeretlen festőnek tulajdonítottak.58
Végül Pirint Andrea minden kétséget kizáróan beazonosította Nagy Sándor kézjegyét, s azt is, hogy ki is az, akinek emlékére a sorozat készült: „Üvegablaktervünk azonban egészen más ösztönzésből született, mint a magyar népművészeti értékeket, balladai örökséget továbbéltető munkák. A kompozíció gyújtópontjában elhelyezkedő képmező sírhelyet asszociál. A keresztfán – ma már csak alig – olvasható évszámok (»1893–1915«), az előtér kegyeletteljesen égő gyertyasora, s a középtérben a gyász fájdalmával térdre boruló figurák között ívelő feliratos szalag (»BÉKÁSSY FERI«) – a képsorozat sajátos emlékmű-jellegét tükrözik.”59 – a képsorozat felfedezője írásában egyébként kiemelkedő elemzést is ad.
Nagy Sándor műve tehát egy kápolna kilenc üvegablaka, vagyis egy különleges emlékmű Békássy Ferencnek, amit szántak valahová. Valószínűleg Zsennyére.60 A kortársaknak és erre ez a legfőbb bizonyítékunk, legalábbis, akiknek volt szerencséje ismerni, mielőtt kiment a frontra Békássyt, mindenképpen olyasmit jelenthetett, mint amit Nagy Sándor mondott, vagy ahogy Emma írta, fia nem volt más, mint „egy reménysugár, amit ő egy szép jövőből sejtetett velünk. Oly szép volt ez, oly kialakult egy jövő számára, annyira túl a lírán, szinte megdöbbentően, mint a legszebb óhaj, amit a jövő számára azt hittük csak mi tudunk egyáltalán elképzelni.”61
(...)
54.Közli Gál: i. m.
55.Pirint Andrea: Nagy Sándor eddig ismeretlen üvegablakterve a Petró-gyűjteményben. A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 43. 2004.
56.Pirint: uo.
57.Bezerédy Emma Babits Mihálynak 1916. május. 26., Sennye. OSZK Fond III/255. A többi levelét lásd itt: OSZK. Fond III/257., III/256.
58.„1977-ben, Petró Sándor miskolci műgyűjtő halálával a felbecsülhetetlen értékű képző- és iparművészeti magángyűjtemény jelentős része a Herman Ottó Múzeum kezelésébe került. A többségükben névhez köthető alkotások gazdag kollekciója mellett, egy kisebb számú tárgycsoport mestereinek kilétét bizonytalanság övezi. Ismeretlen festő munkájaként került nyilvántartásba az az üvegablakterv is, amely jelen tanulmány tárgyát képezi, és amelynek alkotójaként Rippl-Rónai József neve éppúgy felmerült, mint a magyar szecessziós formanyelv másik - üvegablakokat is tervező – képviselőjéé, Nagy Sándoré (1868-1950).” – Pirint: uo.
59.Pirint: uo.
60.„Hogy »Feri missiója« mi volt, azt csak találgathatjuk. Mint ahogy azt is csak feltételezhetjük, hogy Nagy Sándor üvegablakterve esetleg a Békássy Ferenc misszióját is beteljesítő zsennyei kastélyban valósult volna meg. Az üvegablakterv rendeltetési helyét illetően természetesen Békássy Elemérné óbaroki kúriája is felmerül, de festett üvegablak megvalósulásáról egyik helyszín esetében sincs tudomásunk.” – Pirint: uo.
61.Bezerédy uo.
A teljes tanulmány Békássy Ferenc egybegyűjtött írásai című könyv utószavaként olvasható.
Kapcsolódó:
A Békássy-ügy - Vasárnapi levelek133.
Békássy Ferenc egybegyűjtött írásainak szegedi bemutatója
Békássy Ferenc: A magyar költészet 1906-óta (Első rész)
Békássy Ferenc: A magyar költészet 1906-óta (Második rész)
Papp Dániel: Békássy Ferenc, a magyar-angol költő
Gömöri György: Még egyszer Békássyról
Weiner Sennyey Tibor: Tölgybeszéd - Vasárnapi levelek 111.
Weiner Sennyey Tibor: Két ember találkozik - (Képzelt riport holt költővel) Vasárnapi levelek II/12
Weiner Sennyey Tibor: Notesz a keleti frontról - Békássy Ferenc tömegsírból előkerült versei
