Az idő mozgás is, és bár Gross Arnoldnál úgy tűnik, hogy megállt az idő, valójában nem, folytonos a változás, figuráinak, tárgyainak különböző helyei és terei vannak (Madarak kertje, 1960-as évek), ezzel időben sem azonosak korábbi önmagukkal.

Kleopátra nyugtalan volt, mivel már csak tíz perc volt hátra éjfélig. És én mégis szívesen néztem volna egy kicsit ezt a végeérhetetlen emberáradatot... Mennyi milicista! De a Libás Emberek sem hiányoztak a menetből: Mulgăreanu valószínűleg Erdély valamennyi Felügyelőségét mozgósította!

Még ha olyannyira az élettörténetek, memoárok, visszaemlékezések reneszánszát éljük is, kétségkívül e kontextusban is rendhagyó az idén 95 éves John O. Friend Életem perzsaszőnyege, ahogy az emlékek áradása hozza című munkája.

Újabb figyelemfelkeltő akciót szervezett Viola Szandra, a testverselő költőnő. Az Öko-Design program keretében ezúttal két ismert embert bilincselt Budapesten a Teréz körút egyik fájához, hogy így hívja fel a figyelmet a kihalás szélére került irodalmi művekre.

Szappanos Gábor a Facebookon tette közzé kormányhoz szóló nyílt levelét az Ulpius-ház Kiadó csődjének apropóján.

Turczi István versfordításaiból

Turczi István műfordítói munkáiból két költő alkotásait mutatjuk be. A válogatás Edwin Morgan skót, és Philip Hodgins ausztrál költők lírájába enged betekintést. „A közös bennük, hogy mindkettejüket személyesen ismertem, és már mindketten halottak. Morgan világhírű, Philip nevét azóta elfeledték, én nem” – ajánlja a szerzőket Turczi István.

„Csaknem ötven kötet, számtalan vers, próza, esszé, tanulmány lakja be Lászlóffy Csaba hosszú mondatát, s arról se feledkezzünk meg, hogy a gazdag életmű mellett milyen fontos volt számára a fiatalokra figyelés, hihetlenül gazdag irodalmi tudásának továbbadása.” Varga Melinda búcsúja – az Irodalmi Jelen nevében is – a magyar irodalom kimagasló erdélyi alakjától, Lászlóffy Csabától.

Günter Grass 2004-ben a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál díszvendégeként dedikált az Irodalmi Jelen olvasóinak.
Most ezzel tisztelgünk a Nobel-díjas író emléke előtt.

Az 1962-ben született Hannah Rothschildot a nagy-nagynénjéről, Nicáról, a jazz bárónőről írt könyvében – Pannonica – A lázadó bárónő, Helikon Kiadó, 2014. – kiemelten foglalkoztatja a kérdés, lehetséges-e a családi hagyományokkal végképp szakítva teljesen új életet kezdeni. A lendületesen megírt, teljes évszázadot felölelő, Nagyváradtól New Jersey-ig ívelő családregény a magyarországi és különösképpen az erdélyi olvasó számára elsősorban Wertheimstein Rózsika személye miatt érdekes.

„Együtt mentünk Egerbe, a csodás, ékszerdoboznyi, hősi városba, ahol mind a ketten születtünk, együtt mentünk, hogy az érsekkel, hazánk egyik híres dogmatika professzorával interjút készítsünk. István ragyogott, örült, mint egy gyermek…” – Antall Istvánra Csepcsányi Éva emlékezik

Bíró Szabolcs az Anjoukról szóló regénysorozatának első része 2015. március 27-én jelent meg az Athenaeum Kiadónál. A könyvtrailerrel ajánljuk figyelmükbe a könyvet.

Toroczkay András prózaíró és költő meglepő javaslattal állt a Móricz-ösztöndíjjal kapcsolatban. Facebookon megjelent írását szó szerint közöljük.

Bátai szenvedélyes gyűjtő, dokumentál, mintha a földet, a sírokat bolygatná kincseket keresve, de erről szó sincs. Maga teremti a múlt tárgyait, analóg módon. Preparál, tartósít, és vonalakat húz, határokat von és jelöl.

A Man Booker Nemzetközi Díjra jelöltek közé először került be magyar író.

15 év után megújul a Prae irodalmi folyóirat. Az eddigi főszerkesztő és helyettese önkéntesen lemondott, hogy átadja a helyet a fiataloknak. L. Varga Péter új főszerkesztő bevezetőjét és az új szerkesztők bemutatkozását is olvashatják összeállításunkban.

Ezek a portrék nem az arcot állítják a kép középpontjába, hanem a testet és a hangszert. A testek párbeszédét látjuk, legyen szó táncról, táncpróbáról, vagy egyetlen gitárral, bőgővel való táncról, küzdelemről.

Ma 60 éve, 1955. március 10-én jelentette meg első könyvét a Magvető Kiadó. A Facebook-oldalukon az alábbi szöveggel köszöntötte magát a kiadó.

Előadásában ő is az elmúlt huszonöt év erdélyi és magyarországi történéseit elemezte, és nem atlantista, hanem magyar érdekektől vezérelve láttatta az ukrajnai háborút.

Az elgyötört, megkínzott test, amely kortalan ugyan, kínálja magát, keresi helyét és társát. Keresi a kapcsolatot, a kapcsolódást, számára egy másik test lesz a célpont.