Fél öt volt. Aznap te olvastál fel
A templomban. Az olvasmányban
Az ég madarai és a mezők liliomai szerepeltek –
Csak én gondoltam a hóvirágokra.

mi vagyunk a nem illik így ülni szoknyában lányok
a mondat megtanít félni testünktől
előbb reszketünk, mint sétálunk
buliból hazafele lenyaljuk a piros rúzst
másnap a kerti rózsa belénk szúr

nem értjük az átkot

számukra érték lett volna-e az a fránya táska,
vagy csak a globalizált és elidegenedett ember szimbóluma,
amolyan Ginsberg-féle álom,
kiáltás az angyalfejű hipsterekért,
hogy kapcsolják már rá a csillagdinamókat
a mennyei éj gépezetére.

Bár a Bajkált sötéttel befedd!
Költészetünk, az egészet fojtsd meg!
Kit a gáz halálra mérgezett,
nem mond már feletted soha verset.

a szerelem nem több, mint ebédszünetet
tartani a nyomorúságban,
a szeretet nem több, mint ugyanott
egy fizetett szabadság.

az én múzsám székely lány,
amikor először mellém préselte vékony testét,
úgy tűnt, megmaradunk örökre ebben a pillanatban.
pár év múlva kicsit kigömbölyödött, sokat déligyümölcsözött,
dúsabbak lettek keblei is,

asszonyos vonásain tört fény az idő.

Varga Melinda prózaverses krónikája Végh Attila, a természetjáró költő kolozsvári estjéről

A jól szabott időből,
mint kabát belső zsebéből,
kihajol egy fénykép.
Fénylő kövekre hajtja fejét
az árnyék.

Anyám meghal, a hagyományait magával viszi,
nem lesz férjem, és nem szülök gyereket,
mert apámtól anyámat tanultam meg szeretni,
nem pedig magamat

A félhomályos zegzugban,
az alapozás felett,
a cinkos tükör diszkrét szomszédságában
ápolt, hiányos öltözékű hölgyek tevékenykedtek.

Varga Melinda verses beszámolója Tamás Dénes minden egész… című kötetének kolozsvári bemutatójáról

Részlet Böszörményi Zoltán Az irgalom ellipszise című kötetéből

ez a vers csak néhány szó
mégis a legtisztábban látszol
benne
alig szennyeznek be a szavak

Az önismeret olyan,
mint sötétben nézni
az eget, középen homály,
kicsit odébb csillagképek

téged hívlak, mikor baj van,
gyülekeznek a szomszédban,
legyen bennem nagy alázat,
meg se halljam, ha gyaláznak.

másfajta erotikát kitalálni
fagyott nem-dialektikus erotikát
tartozol magadnak
a kristályráccsá préselődő vággyal

hová megy a szerelem
ha nincs hová mennie
hol húzza meg magát
amikor hajléktalan
túlélheti-e fagypont alatt
az éjszakát

Alkalmi – ajánló Lövétei Lázár László verseskötetéből

A hazám a túlparton van, a vonat
kínos lassúsággal halad a rozsdás,
évtizedek óta didergő hídon,
fák a folyó mindkét partján, fák,
a határt elmaszatolja egy hullám.

Varga Melinda verses beszámolója a titokzatos Centauri kolozsvári estjéről