Olyan ez, mint pókerben
a kezdők szerencséje,
apró arany csillan a földben,
amott ezüsttörmelék.

Olvasó, ne csodálkozz, mindez csak egy kis
Molnár Vilmos-i abszurd,
nevess inkább, s lapozz,
hogy újra nevethess,
nem székely góbéság,
de nem is komor szürreál,
néha csak olyan, mintha élnél.

Magam vagyok, nem találom a helyemet
sehol, mintha a parkoló foglalt volna,
így hát forgok megállás nélkül, hátha
felszabadul egy hely, akár egy kosár a
nagyáruházba

Az ecsetet végighúzom
a melleden,
eltakarom a tumor
szürkületét a szív felett.

Milyen kár, szól egyikünk, szól másikunk, milyen kár,
hogy az ég felhős ma, így nem lesz naplemente!
Pedig az gyönyörű itt, ahogy fellángol Miami
a túloldalt, és vörösbe borul a víz!

ha azt hiszed semmi sem lehetetlen
akkor meséld el a vaknak miért szép a naplemente
vagy hogyan ásítanak a macskakölykök

olcsó kölnit, s alig-borostát
hord magán a magány, itt a Blahán,
hol lassan sátrat bont az áhítat.

Az Irodalmi Jelen az 1956-os forradalomra és szabadságharcra kortárs és klasszikus irodalmi művekkel emlékezik. Összeállításunkban Faludy György, Márai Sándor, Szőcs Géza, Somlyó György, Illyés Gyula, Böszörményi Zoltán, Nagy László, Száraz Miklós György, Hajnóczy Péter, Hegedűs Gyöngyi, Szabó Lőrinc, Tőzsér Árpád, Petőcz András, Vekov Károly, Deák-Sárosi László verseit, rövidprózáit, a forradalommal kapcsolatos értekezéseit olvashatják.

tükrök nélkül beszélni a fényről.
a vasárnapra kapituláló fizikusokról,
már majdnem a kimondott
kettős természetű bizonyosság,
hogy juthatunk
5-ről a 6-ra egy bukott forradalommal

Az igazságot a fikcióból kell kivonnunk. Remélem,
sikerült forradalomról és lélekről olyan fiktív történetet
összehordanom, amelyből a forradalmakat s lelket tekintve
valami igazságféle kivonható.

,"nem csinálunk forradalmat", szólalt
meg az apád, és felpofozta az anyádat, meg
agresszív is volt nagyon,mert félt, az egyéves
fia meg sírt, mert éppen jött a foga,meg nem
volt már teje az anyádnak, és közben a lövések,
a Kálvin tér felől, meg a tankok ---, miközben
a bizonyíték ott lapul, bent a padlórésben ---

Ebben a versben, amit most építesz magadnak,
megtanulod, miként maradj látható láthatatlan.

Olyan a hajnal, mint egy befőtt
Impressziókat konzervál.

míg rátenyerel a felforrósodott lécre
hátad a kertnek vetve sikítasz
stop

az asztalra szórta nyugtatóit
ez szilva
ez körte
ez barack
ez málna
ez virágoskert
ez a gyerekkor

A pince mélyén
az a jégkamra nem a tudatalatti,
hanem az örökkévalóság.

Szarvassá változott.
Csillagképét bűvöli
egy szitakötő.

A kocsmánál lovam megáll,
lehull rólam az ősz.
Elmossa bor özönvize,
fehér, de jó erős.

Álmaimban a város felett
terpeszben állok
az égre visszadobott
hullócsillagok között.

fut tovább a levegőben,
a kertek házában éjjel
a végtelen