A költemény szépsége a platóni esztétika szerint nem öncél, nem díszítmény, hanem az igazság testvéri támasza és energiaközvetítője. Ám a 19. század közepe óta az európai költészet egyik fő ágának alkotói sorozatos erőfeszítéseket tettek azért, hogy megjelenítsék az önmagáért való szépséget. Ebbe az áramlatba tartozik főként a parnasszizmus és a szimbolizmus művészi programja. Közös bennük a l’art pour l’art elve – a művészet öncélúsága –, illetve a „poésie pure”, vagyis a tiszta költészet igénye. A vers nem óhajt valami másnak a szolgálatába állni.

Domján Gábor nem sokat bűvészkedik, az életet írja szatirikus kedvvel, mégis a sokasággal társas viszonyt teremtő érzelmi világgal. A visszafogott érzelmek a jó ízlés jelei: a szűkszavún és találón rögzített tények fölkeltik az olvasóban az érdeklődést egy-egy gyorsan felvillanó és remekül elkapott jelzés iránt, amely jellemrajzi vázlat benyomásaként hat.

A karcsú, szép külsejű verseskönyv címe az élethez ragaszkodó, nosztalgiába hajló, humanista gyökerű szeretet kifejezése. Megfelelője a híres goethei mondásnak: „Nápolyt látni és meghalni.” Gergely Ágnes az ige kimondása nélkül is („még egyszer Firenzébe”) kifejezi az érzelem irányultságát, az európai kultúra egyik fellegvára utáni vágyát.

Fegyverek közt hallgatnak a múzsák ‒ tartja a régi mondás. De „ostorzúgásban” – ahogy azt Farkas Árpád^⁕ Ostorzúgásban ének című verskötete tanúsítja – nem némulnak el. A zsarnokság elleni tiltakozás mindig nagy témája a költészetnek.

„Bék nyílt sisakkal vállalja elődjét, és filozófiai-kozmológiai értelemben meg is toldja világképét: azzal a buddhai létfilozófiával él, amely a tizenkilenc éves József Attilának még nemigen jutott eszébe” – Bék Timur első verseskötetét Alföldy Jenő mutatja be.

Egész napos konferenciával emlékezett a Magyar Írószövetség holokauszt-áldozat írókra, egy-egy előadást szentelve többek között Halász Gábor, Karácsony Benő, Pap Károly, Sárközi György, Szerb Antal munkásságának.

A Magyar Írószövetség nagy költőink életművének és születési csillagképének kapcsolatát elemző, „Fényes körútjain a végtelennek” című sorozatában Ady és József Attila után ezúttal Kosztolányi Dezső horoszkópjáról beszélgetett Végh Attila moderátor és Végh Nóra asztrológus, Alföldy Jenő irodalomtörténész és Mákos Tamás színész társaságában.