2023. október 18-án a veszprémi Pannon Egyetem Manuscriptum rendezvénysorozatának második alkalmával Arany Zsuzsanna beszélgetett Bíró-Balogh Tamással. A két jeles Kosztolányi-kutató sok mindent megmutatott nekünk Kosztolányi fiáról, Ádámról, akit apja tréfásan csak „második kiadás”-nak nevezett, mert olyannyira hasonlított rá. A szabadegyetemi beszélgetés a laikus érdeklődő és a szakember számára is tudott újat mondani.

Bíró-Balogh Tamás kétségtelenül élvezi, amit csinál. Szakmabeliként az ember természetesen csak irigykedhet már a felkérés miatt is: hogyne lenne boldog az a filológus, aki elsőként közölheti Radákovich Mária Kosztolányihoz írott leveleit.

„Rögtön szembeötlik, milyen szabadon használja Radnóti és minden levelezőpartnere nyelvünket. Bíró-Balogh következetesen betűhű szöveget mutat be, ki is jelenti a kötet végén, a rendezés elveiről vallva: nem akarta a mindenkori helyesíráshoz igazodó szövegközlési gyakorlatot folytatni, a valós, sajátos, egyéni nyelvhasználat pontos láttatása volt a cél.” – Juhász Kristóf a Radnóti Miklós levelezését bemutató kötetben kalauzolja olvasóját, és von le tanulságokat a műfaj hasznosságát illetően.

„ Külön hangsúlyozni kell, hogy az album láthatóvá teszi azon fotók egy részét is, amelyeket Radnóti készített. Radnóti ugyanis – mint amatőr fotós – gyakran állt a lencse másik oldalán, és gyakran kattintott” – Bíró-Balogh Tamás értékelte az Árnyékban éles fény vagy című fotóalbumot.

Kosztolányi Dezső név nélkül megjelent cikkei erősen antiszemiták, és a nagy magyar író revizionista is volt. Sőt Mussolini életrajzát is magyarra fordította. Miért titkolta ezt idáig az irodalomtörténet-írás? Miket próbált még „hanyag kézlegyintéssel” elintézni? Bíró-Balogh Tamás Mint aki a sínek közé esett című kötetét értékeltük.

Több mint tízszer utasították vissza pályázatát a Móricz-ösztöndíjra, ennek ellenére két kézirata vár megjelenésre. Az NKA-val jóban van Magyarország egyik legelszántabb fiatal irodalomtörténésze. Bíró-Balogh Tamással beszélgettünk.

Szegeden 2013. október 17-én a Cuba Cafféban Keresztesi József szerkesztő, kritikus, irodalomtörténész avatta be a jelenlévőket a Rubin- és a Benda-titokba, valamint abba, miként vívhat ki magának tekintélyt egy ítész.

Bíró-Balogh Tamás írt jegyzetet a másod-, harmad- és negyedvonalbeli irodalom fontosságáról egy Békés megyei sztárköltővel kialakított kapcsolata alapján.

Hogyan bulvárosítja íróink, költőink magánéletét egy celeb? – Nyáry Krisztián Így szerettek ők című sikerkönyvének tévedéseit és „irodalomtörténeti” túlkapásait tárja fel Bíró-Balogh Tamás kritikája.

Szegeden a Science Caffe szervezésében a József Attila Kör történetéről beszélgetett Balogh Endre, Bíró-Balogh Tamás, Németh György, Sopotnik Zoltán és Szilasi László. Egy-két eddig kevésbé ismert anekdotát is megtudhattunk tőlük.

Az Irodalmi Jelen díjátadóján elhangzott laudációkat gyűjtöttük össze, képekkel és videóval illusztráltuk a szöveget.

​​​​​​​Veszélyes, amikor egy recenzens egy nem létező képre építi írását, ráadásul látványos elméletbe csomagolva. Így történt ez a Nőírók és írónők. Irodalmi és női szerepek a Nyugatban című kötet bemutatásánál is.
Kapcsolódó anyag: az említett kritika szerzőjének reakciója a jegyzetre

Az Irodalmi Jelen a 2011-es év irodalmi eseményeiről, könyveiről és a közeledő világvégéről kérdezett írókat, költőket, szerkesztőket. Ezúttal Bíró-Balogh Tamás, Horváth Annamária és Terék Anna válaszait olvashatják.