1773. november 17-én születik Debrecenben.  Nevét Csokonyavisonta nevéből származtatta. Komáromban ismerkedik meg 1797-ben Vajda Juliannával, ő ihlette a Lilla-dalokat. A beteljesületlen szerelem jó költőnél remekül működik. (Rossz költőnél is, jegyzem meg minden hátsógondolat nélkül, rögzítve pusztán a tényt.) 31 évet élt. Kevésnek tűnik, de az örökléthez – láthatóan – éppen eleget.

Felvidéki nemesi családból származik, egyik ágon, anyai ágon cselédlány, magyarán törvénytelen gyerek, egy mámoros éjszaka (vagy több) eredménye. A magyar irodalom nem egyetlen balkézről született jelentős írója, Nagy Lajos a Képtelen természetrajz klasszikusa is hasonló körülmények között tölti gyerekkorát: apa nélkül. József Attila apja is lelép. Krúdy emiatt gyerekeskedik a Nyírségben. A Krúdy-történetek nagy része játszódik itt.

A tizenhat-tizenhetedik században külföldön a tüdőbajt, illetve a tífusz bizonyos fajtáját nevezték morbus hungaricus-nak, másszóval magyar betegségnek. Áttekintve a magyar irodalmat, arra kellett rájönnöm, hogy nem ez az igazi morbus hungaricus, sokkal inkább az a krónikus pénztelenség, amelyről annyi írónk és költőnk panaszkodik, s ami csak ritka esetekben gyógyítható, orvosolható.

Fejtő Ferenc emlékének ajánlom
(Augusztus 31-én Fejtő Ferenc 100 éves lenne)
A Pallas Páholyban azon az immár régi hétfői napon, mely akkor április 14-re esett, különös filozófiai vita zajlott le életről és halálról; arról, hogy van-e jobb halál is, s mi az ára; miképp áldhat meg bennünket a jobb halál biztos reménye; s vajon igaz-e, hogy amint kialszik bennünk a halál rettegésének zöld-lila őrlángja, az élet élése is boldogabb lesz?

Tíz éve halt meg Ted Hughes, Koszorús Költő, akit – ettől a címtől függetlenül – már életében a huszadik század legnagyobb angol költői között tartottak számon. Nemrégeiben a Westminster Abbeyben rendezett istentiszteleten emlékeztek rá, a Nobel-díjas Seamus Heaney méltatta munkásságát. Egy fiatalabb költőtársa, Simon Armitage pedig az egyik angol napilapban emlékezett Hughesra, a szenvedélyes környezetvédőre. Ted Hughes fizikailag és szellemileg is rendkívüli ember volt, költészetéről máris több könyvet írtak, de kevesen tudják, hány szál fűzte hozzánk, magyarokhoz.

„Mert törvény volt, ami történt! // Mit az ember egyre várt, // Végre trónra ült a Párt” – közölte az országgal költeményben az a Gellért Oszkár, aki nem sokkal korábban a Kortársaim című visszatekintő sorozatvetővel kiiktatta a létező irodalomból Babits Mihályt, beiktatta József Attilát.

Öregember volna. Ma már megfontoltan választaná meg, és pontosan tudná, hova lép, mibe lép (be). Hogy mibe lépne, honnan ki, és azt milyen szorgalommal tenné, biztosan nem tudható, de megfontolt volna, óvatos, messze túl a mozgalmon, a mozgalmakon, a lobogó hiteken, a dühödt kirohanásokon, az ideológiai csatározásokon. Talán.

Csendes vidék, nyugodt környék, gondoltam, pedig dehogy. Idén huszonöt éve, hogy Sárándi beválogat néhányat Nagy Gáspár Nagy Imre sorozatából, köztük A Fiú naplójából (1981) és az Öröknyár: elmúltam 9 éves (1983) című verseket, ettől aztán lett haddelhadd. A lapot bezúzatja az éber hatalom, országos cirkusz, Sárándit elhajtják, szegény azóta se tért magához, Payer nyugdíjba zavarják, és az élet megy tovább.

Megint egy halott, pedig az életet, az élőket kellene ünnepelnünk. JA halála napja van ma. Kimaradhatna, mint rendesen. József Attila aztán nem legenda. Élete, halála nyitott könyv. Ami az oktatásra vonatkozott Vörösmarty kapcsán, itt érvénytelen. József Attilát lehetett tanítani. Akár heteken át.

Az Irodalmi Jelen Online legújabb frissítései közé tartozik a Tárcatárunk négyesfogata, amely négy kíváló szerzőnk tárcáit foglalja össze. A tárcák folyamatosan frissülni fognak, újabb és újabb írásokkal. Itt ízelítőt kaphat az eddigi írásokból, amelyeket Gömöri György, Kőrösi Zoltán, Petró János és Sárközi Mátyás neve fémjelez.

A régi költészet nem csak azért lehet a mai emberek számára érdekes, izgalmas, fontos, mert abban gyökerezik a jelen irodalma, nyelve, hanem a beleérzés és a szív mélységeinek oly ösvényeire is eljuthatunk egy-egy ilyen szöveg nyomán, amelyre a ma irodalma nem mer menni. Az anyához való viszonyulás minden korszak fontos jellemzője.

József Attila csodálkozna, ha élne, hogy a róla elnevezett budapesti utcában luxuskocsik bemutatóterme található.