Irodalmi Jelen
  • Irodalmi Jelen

    A vágy villamosa

    Sérült személyiségek, perifériára szorult emberek, idegenség és szeretetéhség, kegyetlen és gyötrő álmok, valóság és illúzió kavalkádja, testi-lelki erőszak, amelyet felold ugyan az ölelés, de aztán másnap kezdődik minden elölről, érzelmek, beteges szexuális vágyak, az emberi személyiségünk torzói, az őrület és a normalitás határa – Tom Dugdale merész tettre vállalkozott: megrendezte Tennessee Williams kultikus művét, A vágy villamosát a Kolozsvári Állami Magyar Színház olyan remek művészeinek közreműködésével, mint Kézdi Imola (Blanche), Pethő Anikó (Stella), Farkas Loránd (Stanley), Orbán Attila (Mitch), Varga Csilla (Eunice), Sinkó Ferenc (Steve) és Marosán Csaba, aki a fiatalembert és az orvost alakítja.

  • Irodalmi Jelen

    Senki ideje – 1989. november 9-én 23 órakor rés nyílt a berlini falon

    Maga még nem hallotta, hogy a huszadik század 1989-ben, egyik napról a másikra véget ért? – Véget? – bámult el Dongó Fabricius. – Hát akkor ez, ami most van, az micsoda? – Ez a senki ideje – mondta most már kissé idegesen az ápoló. (Orbán Ottó)

  • Irodalmi Jelen

    Aki kilógott a századából

    Saját bevallása szerint egyedül Tandorit nem tudta utánozni; a kortárs kritika nem tudott mit kezdeni páratlan sokszínűségével. A szellem embere, akit a fizikai romlás lenyűgöző magasságokba repített. Orbán Ottóról beszélgetett Dérczy Péter, Parti Nagy Lajos és Nyerges Gábor Ádám.

  • Irodalmi Jelen

    Európa, Európa – Kirakós játék felnőtteknek és felnövő gyerekeknek

    Európát játszottam. Kusza játék.
    Északot, Délt, keletet, nyugatot.
    Egyik félt. Másik röhögött. És
    simogatott. És rúgott. Ugatott.
    (Szilágyi Domokos)

  • Irodalmi Jelen

    Jelenések – Lászlóffy Csaba versei

    Trükkök helyett a valódi düh szikrái,
    szóözön helyett belső tűzözön.

  • Mányoki Endre

    Költészet, hol a Te hatalmad?

    ​​​​​​​Egymással szemben ültünk a Kortársban, a közös nagy szerkesztői asztal másik oldalán. Zavarban voltam, mint egy vétlen kukkoló, ő meg úgy tett, mintha nem venné észre. Aztán megszoktam, hogy amikor hozzám beszélt, olyan volt, mintha mindenhez beszélne: a többiekhez a szobában, meg a bútorokhoz, meg a létező összes sarokhoz. Mintha mindig mindenre figyelne, mintha mindig mindent számba venne. Mintha nem akarna elvéteni semmi fontosat, legyen az akár a legkisebb, lényegtelen kacat.

  • Irodalmi Jelen
    Weiner Sennyey Tibor

    A XX. század költői – kis versolvasás – (Petőfi Sándor – Békássy Ferenc – Orbán Ottó)

    ​​​​​​​Itt nem lehetsz szabad. Míg Orbán Ottó költői „seggen csúsztak", önhittek voltak-lettek, vagy mániákusak, vagy irodalmi sztárok, rosszabb esetben népvezérek, Békássy már benne áll a tragédiában, tud róla, sejti, hogy hova fog ez vezetni, de még nem kiábrándult. Orbán Ottó a kiábrándultságon is túl van. – Weiner Sennyey Tibor vasárnapi levele.