Csornyij Dávid nemrég az Irodalmi Jelen debütdíját vehette át az Aradon tartott díjkiosztó gálán. Az elsőkötetes költő felkavaró verseiről, az álmokról és a nehezen visszahozható gyerekkori emlékekről, az Istennel folytatott versdialógusáról, Beregszászról és olyan fontos hobbiról, mint a főzés vallott Varga Melindának.

A Deák tér mellett keressük a Zsimbi Stúdió Galériát, egy régi, gangos bérház udvarán meg is találjuk: aprócska lakás, amit a hangversenyzongora és a kötetbemutatóval kombinált kiállításmegnyitóra összegyűlt kultúrnép még szűkebbre formál. Úgy zsugorodunk bele a térbe, ahogyan napjaink értelmiségi diskurzusa, az egész kultúremberi létezés horizontja zsugorodik össze a magaskultúra fennhordott tornyaiból az ilyen zugszalonokba. A tovatűnt polgári létezés éthosza és mítosza, több egykori úri szalonra való szellemiség sűrűl egybe meghitt házibulinyi agóra-buborékunkban.

Én magácskát okos és alapos embernek ismertem. Ezt a témát már réges-régen lezárták a délibábosan kikapart barguzini zsidó női csontvázzal. Ne terjesszen téveszméket, ez méltatlan magácskához. Inkább olvassa el Illyés Petőfijét. És fogadja el az MTA értékelését. Mi történne a világgal, ha  mindent újra és újra elővennénk? Mikor lenne időnk előre menni? Mit gondol, mindenki azt kutat, amit akar? Hát nem: tanulja meg egyszer végre, a jó todós az, aki azt kutat, amit szabad! Az ember szabad, tehát azt tesz, amit szabad!

Hát méges van Isten, nyugtázta a pap,
s úgy tűnt az őszi melegben,
Pókahalma régi helyén
az ősi nyíres fái is látszottak.

Az elmúlt év kimagasló alkotóinak adományoz díjat minden évben az Irodalmi Jelen. A díjátadóval egybekötött irodalmi estet idén szeptember 15-én délután tartották Aradon, a Jelen Házban.

Új, kétnyelvű verseskötete jelent meg Varga Melinda József Attila-díjas, Térey János-ösztöndíjas költőnek, az Irodalmi Jelen szerkesztőjének és az Előretolt Helyőrség Íróakadémia oktatójának.  
A Hullócsillagoknak buknak alá a tóba – aus meinem schoß / entfaltet sich dein duft című kötet Varga Melinda erotikus lírájának legszebb darabjait adja közre, a verseket Hans-Henning Paetzke ültette át német nyelvre, a kötethez Böszörményi Zoltán írt utószót.  

Pethő Lorand 1983-ban született Bánffyhunyadon. Költő, műfordító. 2003-tól publikál verseket, műfordításokat a jelentősebb erdélyi és külföldi kulturális lapokban, román nyelven is ír.
Középiskolai tanulmányait Szilágysomlyón végezte. A kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetem Színház és Televízió Karán, Színháztudomány szakon szerzett egyetemi oklevelet 2006-ban.
2006–2014 között a Kolozsvári Puck Bábszínház magyar társulatának az irodalmi titkára és vezetője volt.
2007–2009 között a Bretter György Irodalmi Kör elnöke volt.

Mi köti össze az aradi anzikszot a hepehupás Szilágysággal, a szerelmi-erotikus lírát az erdélyi tájjal, Ady Endrét Villonnal, Szőcs Gézát Lászlóffy Aladárral és François Brédával, a kaszáló színésznőt miért nézik ufónak Székelyföldön, és hogyan lesz a pálinkafőzdéből agora – pálinkakóstolóval, székely humoreszkekkel és érzelmes lírai művekkel készül az Irodalmi Jelen folyóirat a Könyvek Éjszakájára.

Fellépnek:

Történt az Úrnak 2021-es esztendejében, az anyamagyar fővárosnak a szűvében, pontosan abban az évben, amikor az egész világ majdnem megkrepált egy hitván vírusban, s akik megmaradtak, azok úgy meg vótak jedve, hogy házból egy kerek évig ki se búttak.

A felkavaró művek alakítanak, formálnak, hogy legyünk bátrak, az irodalom segítségével megbontott komfortzóna a személyiségünket építi, bölcsebbé, spirituálisabbá és nem utolsósorban erősebbé tesz.