Nádasdy Ádám

    Nádasdy Ádám költő, nyelvész, műfordító, 1947-ben született Budapesten, 1970-ben szerzett diplomát az ELTE angol-olasz szakán, 1972 óta az ELTE Angol Tanszékének munkatársa.

    Nyelvi ismeretterjesztő munkái

    • Hárompercesek a nyelvről (Kálmán Lászlóval, Osiris Kiadó, 1999)
    • Ízlések és szabályok (Magvető Kiadó, 2003)
    • Prédikál és szónokol (a 2003 és 2007 közt megjelent nyelvészeti tárgyú írásainak gyűjteménye, Magvető Kiadó, 2008)

    Verseskötetei

    • Komolyabb versek (Szépirodalmi Könyvkiadó, 1984)
    • A bőr és a napszakok. Nádasdy Ádám majdnem minden verse 1976–1995 (2000 Könyvek, 1995)
    • Elkezd a dolgok végére járni (Versek 1995–1998) (Magvető Kiadó, 1998)
    • A rend, amit csinálok (Magvető Kiadó, 2002)
    • Soványnak kéne lenni (Magvető Kiadó, 2005)
    • Az az íz (Magvető Kiadó, 2007)
    • Verejték van a szobrokon. Válogatott és új versek 1976–2009 (Magvető Kiadó, 2010)
    • Nyírj a hajamba (Magvető Kiadó, 2017)

    Esszékötete

    • Kováts Kriszta–Nádasdy Ádám: Budapest bámészko. Budapesti legendák; Fábri Péter dalszövegeivel (Kossuth Kiadó, 2014)
    • A vastagbőrű mimóza. Írások melegekről, melegségről; Magvető, Bp., 2016

    Műfordítások

    • Shakespeare: Drámák. Műfordítások (Magvető Kiadó, 2001)
    • Shakespeare: Drámák II. Műfordítások (Magvető Kiadó, 2007)
    • Shakespeare: Három dráma - Nádasdy Ádám fordításai (Magvető Kiadó, 2012)
    • Dante: Isteni színjáték - Nádasdy (Magvető Kiadó, 2016)
    • Dante: Pokol - Nádasdy Ádám fordítása (Magvető Kiadó,2017)
    • Shakespeare: Hamlet  Nádasdy Ádám fordítása (Magvető Kiadó, 2017),
    • Shakespeare: Lear király - Nádasdy Ádám fordítása (Magvető Kiadó, 2017),
    • Shakespeare: A vihar - Nádasdy Ádám fordítása (Magvető Kiadó, 2017)

    Díjai

    • Déry Tibor-jutalom (1990)
    • Graves-díj (1993)
    • Széchenyi professzori ösztöndíj (1997)
    • Füst Milán-díj (2000)
    • Budapestért díj (2003)
    • Szépíró Díj (2003)
    • Magyar Köztársaság Babérkoszorúja díj (2005)
    • Üveggolyó-díj (2010)
    • Moholy-Nagy-díj (2016)
    • Artisjus irodalmi nagydíj (2017)
    • Janus Pannonius műfordítói díj (2017)

     

  • Parnasszusi pillanatok

    Lapszám- és könyvbemutatót is tartott a Parnasszus folyóirat és kiadó az Ünnepi Könyvhét előtt. A két, nagy érdeklődés mellett zajló eseményről Payer Imre és Gulisio Tímea tudósított.

     

  • Nádasdy Ádám

    Levél Ádám öcsémnek  

    (Petőfi 200)
    Vegyél valami nagyon egyszerűt, tedd le magad elé és nézegesd.
  • Nádasdy Ádám

    A tűzbe bámulva

    repülő szőnyegen éreztem magam, amely más tájra száll velem, úgy imbolyog.
  • Nádasdy Ádám

    Dzsesszkoncert

    Nincs énnekem már bűntudatom, Mackó, bár listákat még csinálok azért, valahányszor a szaxis hátrahajlik, egy újabb tétel jut róla eszembe, a gerincről, hogyan tud hajladozni, szinte a sárga földig hátrahord.
  • Hevesi Judit

    Az őszinteség eufóriája

    A tematikailag és formailag is sokféle Nádasdy-versek úgy egyensúlyoznak a komolyság és a könnyed elegancia határán, mint kötéltáncos New York felhőkarcolói között. Ahelyett, hogy eldönteném, ez a végletekig komoly és felszabadultan őszinte kötet hol helyezkedik el a Nádasdy-életműben, egyszerűen csak hadd örüljek annak, hogy a szerző tudatában van „locsolási felelősségének”, és hogy a Jól láthatóan lógok ittben végső soron győz az élni akarás.

  • Kántás Balázs

    Ó, hová levél, képviseletiség, személyesség és jelentés?

    Szubjektív esszé a vitaindítás szándékával a képviseleti költészetről – vagy éppen annak hiányáról a kortárs magyar irodalomban

    Jelen esszében olyan reprezentatív kortárs magyar költők verseit fogom vizsgálni, mint Kemény István, Géher István, Bíró József, Nádasdy Ádám, Jónás Tamás, Rónai-Balázs Zoltán, Böszörményi Zoltán vagy Payer Imre. Lírai beszédmódjuk látszólag teljesen eltérő, mégis mindegyikük költészetében – elsősorban inkább tematikai-motivikus szinten, semmint az elsődleges lírai beszédmód szintjén – felfedezhetők hasonló törekvések és üzenetek, már amennyiben a kortárs magyar költészet kapcsán szabad az értelmezőnek az „üzenet”/„jelentés” terminusokat használnia.

  • Irodalmi Jelen
    Borcsa Imola

    Erőszak és mcdonaldizált irodalom

     

    Térerő itt sincs, fák bőven, a mogyoróhegyi kilátás felülmúlhatatlan, de ott van kárpótlásul a medence – hasonlítgatom egy veterán rutinjával a két helyszín közti különbségeket, pedig ez még csak a második FISZ-táborom. Idén a Szokolya melletti Királyréten, július 18–22. között.

  • Az árulás a legcsúnyább bűn

    Távoli beszélgetés Nádasdy Ádámmal, az Irodalmi Jelen Nagydíjasával, a májusi hónap alkotójával az Isteni Színjátékról, Shakespeare-fordításairól, főbb költészeti toposzairól és a Bánk bán 2019-ben megjelenő mai magyar fordításáról.

  • Simon Adri

    „mintha nem volna teste”

    Nádasdy Ádámról, -tól, -nak

  • Nádasdy Ádám

    "Én döntöm el, vannak-e sebeim"

    "a magam állatorvosa vagyok,
    én döntöm el, vannak-e sebeim
    és kell-e őket nyalogatni"

  • Nádasdy Ádám

    Katona József Bánk bánjának mai magyar fordítása

    Hamarosan kétszáz éve lesz, hogy napvilágot látott Katona Bánk bánja. Szövege ennyi idő után már régies, nehezen érthető – eredetileg is nehéz volt, mert Katona sűrű, drámai versezetet írt. Ezért elhatároztam, hogy lefordítom a művet mai magyar prózára, hogy kortársaim pontosan értsék, mit mond (és mit nem mond!) ez az izgalmas szöveg. A fordításom ugyanazt és ugyanott mondja, mint Katona eredetije. (N. Á.)

  • Nádasdy Ádám

    Kilincs, ágy, határállomás

    Az ágy igazságát
    nemcsak a kopott, kockás pléd takarja,
    hanem a testem is.

  • Nádasdy Ádám

    Önismereti sláger

    Tele szájjal megy a licit, néha rá is dobnak picit,
    ki hányat ölt, mennyit lopott, adót csalni ki hogy szokott.

  • Nádasdy Ádám

    Gallér

    Csakhogy én
    a magam állatorvosa vagyok,
    én döntöm el, vannak-e sebeim
    és kell-e őket nyalogatni

  • Irodalmi Jelen

    „Egyszóval… a költészet” – az Arany-pályázat nyertesei

    Kihirdették a Petőfi Irodalmi Múzeum „Egyszóval… a költészet” című pályázatának nyerteseit, akik között jeles irodalmárok is akadtak. Az ünnepélyes díjátadón nemcsak a győztesek műveiből, de Arany szerkesztői levelezésének remekléseiből is meghallgathattunk néhányat, s ez máris megalapozta a jó hangulatot.

  • Irodalmi Jelen

    Hang(s)zóköltészet Brazíliából

    Augusto de Campos brazil költő, fordító, vizuális művész vehette át a Janus Pannonius Nemzetközi Költészeti Nagydíjat szombaton Pécsett. Az eseménysorozat Budapesten folytatódott vasárnap, ahol két kiemelkedő műfordítót jutalmaztak, és a díjátadót szó szerint színes előadások, performanszok kísérték.

  • Irodalmi Jelen

    „Az emlékek gazdája én vagyok”

    „Lehet érdekes, ha valaki arról ír, hogy ő olyan, amilyen, de nekem érdekesebb arról írni, hogy én tulajdonképpen nem olyan vagyok, mint amilyen szeretnék lenni, és olyan sem szeretnék lenni, amilyen vagyok, de azért mégiscsak olyan vagyok, tehát valamiféle konfliktus van a vágyaim és az életem között” – vallja költészetéről Nádasdy Ádám, akivel műfordításról, emlékezésről és a nyelvről is beszélgetett Hevesi Judit.

  • Irodalmi Jelen

    Török Sophie levele a FISZ-táborból

    Az idei FISZ-táborból nem kisebb literátus személyiség tudósítja olvasóinkat, mint Török Sophie. Aki civilben az Irodalmi Jelen friss díjazottja, Borcsa Imola neve mögött bújik meg.

  • Irodalmi Jelen

    A tengert kellett volna nézni

    „Nem az a fontos, hogy a madár hányszor csap a szárnyával, hanem hogy íveljen” – idézi Pilinszky János szállóigévé lett mondását Szokolay Zoltán, aki Nádasdy Ádám legújabb verskötetére is találónak érzi ezt a megállapítást.

  • Irodalmi Jelen

    Jöjjön a ciráda

    Nádasdy Ádám 70. születésnapjára jelent meg Nyírj a hajamba című verseskötete. A közelmúltban megnyílt Magvető Caféban a költővel Nyáry Krisztián beszélgetett – nemcsak költészetről.