10 irodalmi esemény, amelyre érdemes volt ellátogatni
Közel 100 irodalmi eseményen voltunk jelen 2014-ben. Ezekből választottuk ki azt a 10-et, amely nagy hatással volt ránk. Sorrendünk nem rangsor, csak a tájékozódást segíti. Helyszíneljük újra 2014-et!
Milyen a jó könyvbemutató? Szükség van-e egy hangulatos irodalmi rendezvényhez könnyűzenére, színészi előadásra vagy slam poetryre? A kérdezőn vagy a megkérdezetten múlik egy beszélgetés sikere? A válaszokat, a titkokat mi sem tudjuk, ezért megpróbáltunk az élményre támaszkodni összeállításunkban.
1. A Kosztolányi levelezésének egy részét tartalmazó kötet bemutatóján számos irodalomtörténeti érdekességet hallottunk. A 30 kötetesre tervezett kritikai kiadássorozat 7. darabjából többek között az is kiderül, hogy Kosztolányi csajozni járt a Négyessy-szemináriumokra, és családja talán mégis nemesi származású.
2. Kányádi Sándor 85. születésnapján csak a Petőfi Irodalmi Múzeum „projektoros” termébe fértünk be, ahol egy nagykoncerthez hasonlóan óriáskivetítőn követtük a rendkívül színes programot.
Kányádi Sándor és Pécsi Györgyi
3. Nagyon jól éreztük magunkat Zalán Tibor könyvének bemutatóján, ahol a Papírváros 3. részét leplezték le kocsmazenével, Menszátor Héresz Attila felolvasásával. Az egyetlen mondatból álló könyv szerzőjével klasszikus kanapés, beszélgetős, kávézós hangulatban találkozhattunk.
4. Cs. Szabó László kolozsvári születésű írót, esszéírót kevesen ismerhetik a legfiatalabb irodalomszerető generáció tagjai közül. Sárközi Mátyás Csé címmel írt róla monográfiát, amelynek bemutatóját az anekdotázás mellett a Cs. Szabó Lászlóról készült képek egészítették ki.
5. A Fiatal Írók Szövetsége és a Valyo (Város és Folyó csoport) egy különleges busszal járta az országot Hortobágytól Budapestig. Céljuk, hogy a zene, az irodalom, a folyó, a bogrács, a sör és a nyár segítségével közelebb hozzák az embereket a kultúrához, a városukhoz és egymáshoz. Szegeden ez a nyakunkba zúduló eső ellenére garantáltan sikerült.
6. Kosztolányi mellett Radnótiban is gazdag évet zárhatunk. 2014-ben megtudtuk, hogy a magyar színháztörténet első zenés darabjának, az Egy szerelem három éjszakájának főszereplője ismert költő alakját keltette életre: Radnóti Miklósét. Ungvári Tamás és Sirató Ildikó bővítette a Radnóti-legendáriumot.
7. Kukorelly Endre Országházi divatok című könyve Sepsiszentgyörgyre is eljuttatta a magyar parlament irodalmivá emelt eseményeit. A zsúfolásig telt kávézóban Bogdán László faggatta a szerzőt, akitől megtudhattuk, ideje szembenézni azzal, hogy az Országházban régen megszűnt a Mikszáth festette világ.
Marno János és Térey János a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen
8. Vannak-e „kulisszái” az írómesterségnek, vagy csupán a számítógép a munkaeszköze a ma költőjének, írójának? Mi tartozik az olvasóra, s mi maradjon a műhely falai között? Többek között ezek a kérdések is előkerültek a PPKE Bölcsészettudományi Karán rendezett egész napos konferencián, mely egyben ráhangoló volt a tervek szerint 2015 őszén indítandó új képzéshez: a kreatív írás és művészeti kritika mesterszakhoz.
9. Költészet-napi flashmobot rendeztek Kolozsvárott egyetemisták, ahol klasszikus és kortárs költők versei egyaránt elhangzottak. A színházban pedig Ady verseiből, naplórészleteiből és publicisztikájából készült előadással ünnepelték április tizenegyedikét.
Kolozsvári verses flashmob
10. Lapunk történészeket kért fel arra, hogy szakmai szempontból értékeljék Márai Sándor Hallgatni akartam című esszéregényét. A polgárság vége? című kerekasztal-beszélgetésen a Horthy-korszakot érintő vitás kérdések mellett azt is alaposan megvitatták a résztvevők, milyen forrásértékkel bír Márai műve a korszakra vonatkozóan.
