És jó, hogy jöttünk Kelet-Európából,
azóta nem a feketéket okolják
mindenért az angolok, hanem
a lengyel-román-magyarokat.

Tízezrek ünnepelték csütörtökön a London nyugati határában fekvő Windsor utcáin II. Erzsébet királynő 90. születésnapját.

Az Eurovíziós Dalfesztivál giccsparádéjába érdemes lenne egy olyan dalt küldenünk, amely jó és fontos is egyszerre. Ilyen lehet a Wars for Nothing Csemer Boglárkától. Felsoroljuk érveinket, és a dal magyar fordítását is megtalálják a cikkben.

A gyilkos golyók kioltották az osztrák–magyar trónörökös és felesége életét, de nem álltak meg a két áldozat testében. Tovább süvítettek bosnyák földről a szélrózsa minden irányába, Budapest, Bécs, Róma, Berlin, Párizs és London, Varsó és Szentpétervár, Belgrád, Bukarest, Szófia, Athén, Konstantinápoly és Bagdad felé, millió és millió puskagolyóvá változva, megszámlálhatatlan ágyúlövedékké, gránáttá, torpedóvá és bombává, kínhalált osztó lángsugárrá és mérges gázzá.

A hajnali köd szertefoszlik a csatorna sima vizén úszó, irdatlan komphajó előtt, s mintegy megrendelésre feltárulnak a felkelő nap fényében a doveri fehér sziklák. Elértük a sziget déli partját, akár valaha a rómaiak, angolszászok, normannok, újra felülünk a buszra, s elindulunk szendvicsekkel, konzervekkel és esőkabáttal felfegyverkezve, hogy öt nap alatt meghódítsuk Angliát.

​​​​​​​A fiatal kortársak becsülik szellemességét, aforizmáit. Kedvelt, elegáns társasági ember, a nők kedvence. A nők különös vonzalommal viseltetnek azon dandyk irányulatába, akik más dendyk irányulatába viseltetnek különös vonzalommal. E paradoxon a tudomány mai – tapintatosnak nem nevezhető – állapotában is feloldhatatlan. És minthogy a tudomány nem ad kulcsot a nők kezébe, ott ülnek szegények az ágy szélén zavartan és megalázva, hogy akkor most mi van?

Megérkezik a vízvezetékszerelő. Jóvágású fiatalember, hallom az első mondatán, hogy bár a Királynő alattvalója, ő sem egészen angol. Az „r” betűit úgy morzsolja, hogy rá lehet kérdezni: igen, ő Írországból való. Mikor megtudja, hogy magyarok vagyunk, kedvesen ránk mosolyog, és már mondja is: „vízcsap”, meg „virág”. Hát ezt meg honnan tudja? A barátnőjétől, aki dunántúli magyar, Virágnak hívják. Gyorsan összebarátkozunk, munkája végén még fizetni sem fáj annyira, éljen és virágozzék az ír–magyar barátság! - Gömöri György írása Londonból.

„Megállj, megöllek! Tönkretetted az életemet, te szerencsétlen! A fiatalságomat, te senkiházi, te léleknyomorító” – ordította a térképkészítő. „Megöllek, a két kezemmel fojtalak meg!” Mindketten a konyha felé szaladtak, de az asszony ügyesebb volt, egy rövid ugrással kikerülte az előtte álló fotelt, besurrant a fürdőszobába, s hallani lehetett, amint fordul a kulcs a zárban.