-
Nagyvarjasi Szabó István
A magyar Kasszandrák
A történész visszafelé tekintő próféta.
(A. W. Schlegel)
Kasszandra, azaz pusztába kiáltott szó, tömörebben. K. gyönyörű, számító trójai királylány volt, akibe belehabarodott Apollón, a költészet, jóslás, művészetek stb. istene, és szerelméért esdekelt.
-
Nagyvarjasi Szabó István
Márki Sándor 1848–49-ről
A múltat még az Isten sem tudja megváltoztatni – mondják. Az idő végtelen óceánja elnyeli a pillanatot, s mi, időben véges, de képzeletünkben határtalan emberek, kihalászunk egy-egy roncsot, álmot, néha talán iránytűt – ez az emlékezés. Tágabb értelemben történelem, történetírás. Mindig, minden a jelenben történik. Szent Ágoston mondta, hogy a múlt jelene az emlékezés, a jövő jelene a képzelet (majd így lesz, majd úgy lesz, tervezgetünk... szintén a jelenben), a jelen jelene az átélés, a cselekvés.
-
Nagyvarjasi Szabó István
Szavak, szavak, szavak...
Az Isten háta mögül című kötetből
Szavak, szavak, szavak...
Henri Pozzi (1879–1946), a XX. századi francia szellemi és politikai színpad ellentmondásos alakja, aki a harmincas években, másokat és önmagát sem kímélve, belenyúlt a versailles-i békecsinálás darázsfészkébe. Kockázatos akrobatamutatványra vállalkozott, csodálja Clemenceau-t és nagyon szereti hazáját meg az igazságot. Franciaországot tán egy picit jobban is, mint az igazságot. A kör négyszögesítése. -
Nagyvarjasi Szabó István
Kik voltak ők? – Emberek, sorsok, helyzetek 1848/49-ből
„A szabadságharc előtti két évtizedben támadtak az óriások. A gondviselés tudta, hogy melyik országba tegye őket, hol lesz rájuk a legnagyobb szükség. Ekkor támadt gróf Széchenyi István, a legnagyobb magyar, Deák Ferenc, a legbölcsebb magyar, Kossuth Lajos, a világ legnagyobb szónoka, Arany János, a legnagyobb epikus költő, Petőfi Sándor, a legnagyobb lírikus költő és Jókai Mór, a legédesebb elbeszélő. Ezek az emberek egyszerre éltek s találkoztak, beszéltek egymással. És velök egyszerre élt és írt Vörösmarty Mihály is. Valóság ez, nem mese.
-
Nagyvarjasi Szabó István
A muhi csata és Tomaj Dénes
1241. április 10-én éjszaka a tatárok megpróbáltak átkelni a Sajó hídján.
A magyarok Kálmán herceg – Béla király testvére – vezérletével súlyosan megverték őket. Batu már a visszavonulást fontolgatta, de 11-én reggel Szübütej fővezér meglátta a magyarok összezsúfolt, szekerekkel bekerített táborát, s állítólag annyit mondott: Oroszlánok, akiket szamarak vezetnek! Emberei távolabb átúsztattak a Sajón, s meglepetésszerűen bekerítették a magyar tábort. -
Nagyvarjasi Szabó István
István, a király – az emberismerő
Szabadegyetem – mindenkinek
Új rovatot indít az Irodalmi Jelen Szabadegyetem címmel. Kezdeményezésünk célja, hogy olyan, többségükben már megjelent művekből kínáljunk ízelítőt, amelyek közös gondolkodásra, sőt elmélyült továbbgondolásra, esetleg konstruktív vitára adnak alkalmat – akár történelmi, akár művészeti, művelődéstörténeti, általános kulturális kérdések tekintetében.