Ha azt gondoljuk, a gombamód szaporodó okkult és „ezó”-jelenségek csak korunk sajátjai, nagyot tévedünk: a spiritizmus a 19. században szökkent szárba Magyarországon, és rövid idő alatt olyan népszerűvé vált, hogy a költőket, írókat, tudósokat sem hagyta érintetlenül. A Petőfi Irodalmi Múzeum kiállítása azt járja körül, hogyan jelent meg Arany János és kortársai írásművészetében a lélek- és szellemhit, s vajon táncoltattak-e asztalt legnagyobb poétáink. Különös kiállítás látható a Petőfi Irodalmi Múzeum aulájában: „A kép-mutogató.

70 000 látogató a 30 négyzetméteres kiállításban

Fölöttünk a mennysátor
Gyolcs felhőket szárogat.

Az idők erkölcse bűzlik,
Az emberen nincs már szűz lik;
Ledér klubokban tesped:
Mindene csupa testnedv.

Elmerültem alkoholban,
Partra úsztam, nem is holtan,
Cigarettám
Már letettem, az meg tett rám.

Pongyola járású lovadat fékezd meg erősen:
S lépni tanul büszkén, tánchoz emelve nyakát.

Arany-ősz van – október elossziánosodott ugyan, de ez a ködös, „híves, borongó” idő illik a Nagy Szalontai emlékéhez.

Nézd a napot: bár alkonyul,
Képén vidor az estbibor...
Ha! infámis rossz kerti bor!
Az ember még kijózanul!

Az időkben semmi nagyság,
Az ember mind csak pénzes zsák;
Szólni hozzá hasztalan:
Szive nincs, csak szijja van.

Az Ágnes asszony „pszichotriller”, A walesi bárdok pedig egy kosztümös lélektani horror – Arany Jánosról kérdeztünk jeles költőket és prózaírókat, akik arról is vallanak, mivel lepték volna meg a költőt a születésnapján, ha részt vehettek volna egy rendkívüli időutazáson.

Kétszáz évvel ezelőtt, 1817. március 2-án született Nagyszalontán Arany János. A bicentenárium alkalmából a Magyar Országgyűlés és a Magyar Tudományos Akadémia a 2017-es esztendőt – március 2-i kezdettel – Arany János-emlékévvé nyilvánította. A magyar irodalom egyik legnagyobb alakjára annak a portrénak a néhány részletével emlékezünk, amelyet Szerb Antal rajzolt róla legendás irodalomtörténetében.

Juhász Gyula, Tompa Mihály, Vörösmarty Mihály, Reményik Sándor, Kölcsey Ferenc, Arany János, Ady Endre, Petőfi Sándor és Gyulai Pál verseivel emlékezünk a márciusi ifjakra, elődeink bátorságára, az 1848-as magyar szabadságharc hőseire. A képeken látható ereklyék az Aradi '48-as Ereklyemúzeumban találhatóak.

Hallgatja a középkori koldusok tolvajnyelvét, társalog a francia forradalmi eszmékért rajongó kisvárosi polgárokkal és vidékről felköltözött, tollforgató nemesifjakkal, sorra látogatja több földi emberöltő legendás szerkesztőségeit, szemtől szemben látja a Maros-parti városban valaha megfordult magyar és külföldi hírességeket, akiket oly sokszor, oly lelkesen idézett meg.

Hász-Fehér Katalin irodalomtörténésszel beszélgettünk a hamarosan megjelenő Arany János-széljegyzetekről, a magyar szakos képzésről, gróf Gyulay Lajosról és a halott szerzők magánéletének határairól.

A szegedi Thealter fesztiválon Arany János Toldijának akciódús feldolgozását és Agota Kristof A nagy füzet című regényéből készült előadást tekintettük meg.

Száz éve, 1913. május 26-án hunyt el Temesváron az egyik legnagyobb magyar nyelvtudós, a székely Szentkatolnai Bálint Gábor. Kortársai mellőzték, az utókor pedig még annyira sem ismeri (el) úttörő kutatásait a magyar nyelvészet terén, mint szellemóriás földije, Kőrösi Csoma Sándor esetében.

Valóban megtalálták Arany János eddig ismeretlen szerelmes verseit, vagy csak egy posztmodern játékról van szó? Jegyzetünkben körbejárjuk a kérdést.

Születik, tanul, csodagyerek, Szalonta, azután Debrecen. Ezután, mint Jókai és Petőfi, színészet, majd vándorszínészet. A kor lázadóinak alapiskolája, az elszakadás, függetlenedés egyetlen lehetősége. Hatásos adalék lehetett volna a könnyebb Arany-értéshez, ha a Toldi előtt megismerjük a történetet: vándorszínészként megálmodja édesanyja halálát. Másnap reggel bűntudattól hajtva, kétségbeesetten hazaindul. Gyalog (1834-35).

Egyszerűbbnek tűnt - mint ahogy egyszerűbb is volt - magolással, feleltetéssel, versfelmondatással áthidalni a Kisfaludy, Vörösmarty, Petőfi és Arany neveivel, életművével fémjelzett reformkort. Ettől aztán szegény Vörösmarty a maga nehéz, veretes, gyermeki logikával alig követhető modorával és stílusával kiesett a pikszisből. Arany és Petőfi a könnyebben megjegyezhető, dalszerűbb, erkölcsiség és morál dolgában kevésbé katartikus versei mégis kevesebb időráfordítást igényeltek.