Nagyon sokan voltak kíváncsiak a Parnasszus folyóirat legújabb lapszámának bemutatójára május 19-én a budapesti Nyitott Műhelyben, ahol Borbély Szilárd életműve állt a fókuszban.

Ritkán olvas az ember olyan verseskötetet, ami mélyen megkérdőjelezi világképét; aminek súlya van, és nem lehet csak úgy elsétálni mellette. Borbély Szilárd kötete pedig az összes tragédiájával teszi ezt az emberrel. Már önmagában csak a címet vizsgálva rengeteg jelentésréteget kapunk. Egyszerre képviseli fő tematikáját, az elmúlást; utal a tragédiára, amit egy kissé esztétizál is brutális bemutatása mellett. A szövegekben megfigyelhető, folyton visszatérő csonkítás-motívummal sajátos „tisztítást” visz véghez. A kérdés, hogy világában akad-e még tisztítható?

A Kafka-hagyatékhoz tartozó, olykor szöveghűen idézett naplókból, levelekből, illetőleg a Borbély révén továbbírt, fiktív gondolatfutamokból egy kísérteties atmoszférájú Kelet-Európa elevenedik meg. A zsidó-keresztény kultúrkör anomáliáinak, ellentmondásainak vizsgálata és feszültsége éppúgy visszautal a magyar szerző Nincstelenek című regényére, ahogy a borbélyi életmű többi nagyszabású lírai állomására is. Mintha egy tükörteremben járnánk, úgy szembesítik önmagával a szerzőt ezek a néhol töredékes, máshol a befejezettség benyomását keltő novellaszövegek.

Kiskora óta szerves része az életének a művészet és az irodalom. Legyen szó saját versről vagy irodalomtudományos munkáról, rajzokról, a precizitásra törekszik. Addig nem ír le semmit, amíg nem áll össze minden képkocka a fejében. Jókai Mór költészetéből doktorál, amellyel eddig csak hézagosan foglakozott a szakirodalom. Mentorprogramunk során ebből a munkából is kapunk ízelítőt és többek között olyan fontos, közelmúltban elhunyt költők műveiről, mint Kinde Annamária, Lászlóffy Aladár vagy Szőcs Géza – Fülöp Dorottyát, az Irodalmi Jelen debütdíjas szerzőjét kérdeztük.

2021 februárjában a Nincstelenekkel indította el Borbély Szilárd-életműsorozatát a Jelenkor. A Nincstelenek új kiadását úgy reklámozták, mint ami a szerző javításaival lát napvilágot. Sokakban felmerülhetett a kérdés, hogy miről vallhatnak a változtatások, milyen jellegűek a javítások. Közelebb jutunk-e Borbély Szilárd személyiségéhez, az öngyilkossághoz vezető körülmények megértéséhez?

Már-már úgy tűnt, megmenekül a sorsa elől, amikor az váratlanul utánanyúlt, és a költőnek végül nem volt maradása itt, közöttünk. Borbély Szilárd alakját és műveit idézte fel a Hadik Irodalmi Szalonban Márton László és Mészáros Sándor, a szövegeket és a megzenésített verseket Bárdos Deák Ági és Darvas Kristóf szólaltatták meg.

Gyarmati Fanni. Egy Radnótiról írott példázatom miatt megkedvelt, Kiss Ferenccel üzent, kérte, hogy keressem meg, azt követően gyakran jártam nála, s beleegyezését bírtam, hogy egy napon átinvitáljam a szomszédból látogatóba Faludy Györgyöt. Akármilyen valószínűtlen, de soha nem találkoztak. Faludy sokáig nem tartotta jelentős költőnek Radnótit. Csak miután eljutottak hozzá utolsó éveinek remekművei, ismerte fel, hogy ki volt ez a kortársa.

Egy internetes szavazásban az az érdekes, hogy az olvasó, a rajongó, az ismerős, a barát, a család és még a rosszakaró is esélyt kap a véleménynyilvánításra. Utóbbi legfeljebb úgy, hogy másra szavaz, negatív kampányt indít, látatlanban is megkérdőjelezi az adott szerző vagy könyv értékét, ahogy jelen esetben a Litera Az év könyve 2013 szavazásán is történt.

Az Irodalmi Jelen TOP10-es novemberi ajánlója három kategóriában. A műveket alfabetikus sorrendben közöljük.

Nyomasztó, fullasztó könyv a Nincstelenek, amely alig enged egy-egy gyors levegővételt, máris újra a víz alá nyom bennünket. Borbély Szilárd regényét Evellei Kata értékelte.

Az Irodalmi Jelen TOP10-es könyvheti ajánlója három kategóriában. A műveket alfabetikus sorrendben közöljük.