Én akkor tettem itt egy nagyobb kört, amikor korábban érkeztem a könyvbemutatójára, és volt időm járni egyet. Így kezdtem kapisgálni a Kőrösi-világ ízét. A Ferencvárosét. Szó szerint, a bemutatót ugyanis egy hentesboltban tartották, a Brauchban, a Mester utca élő múzeumában, ahol mindjárt vettem is egy kiló dagadót. – Laik Eszter írása.

„Nem csak üzlettársak, de gyerekkoruktól fogva barátok is voltak, együtt jártak Esztergomtól Óbudáig, a kártyaasztaloktól a faragott tornyocskás Vigadóig, megesett az is, hogy csak hajnalban kocsiztak vissza, dőlt belőlük a cigaretta és az alkohol szaga. De hiába volt a sok máshol töltött este, a jobb oldali férfi végül is ott, Leányfalun lett szerelmes.” – Kőrösi Zoltánra A Történet második árnyéka című írásával emlékezünk.

Rengeteg vendég szólalt meg a Hadik Irodalmi Szalon ötödik születésnapján a Petőfi Irodalmi Múzeumban: a pódiumon nemcsak az egykori beszélgetéseket elevenítették fel, de ki-ki szülőföldjének, szeretett környékének történeteit is megosztotta.

„Ha valaki azt kérdezi tőlem, hogy mi az a szívlekvár, akkor rendre azt válaszolom, egy recept az életre, helyesebben a lehetséges élésre, és egy étel, ami roppant vonzó és finom, csak éppen az elfogyasztása jár beláthatatlan következményekkel.” – Kőrösi Zoltánnal legújabb regénye kapcsán a mese erejéről, túlélésről, a patetizmus tévútjairól és fociról beszélgettünk.

Még nem jártunk hentesüzletben irodalmi délutánon, Kőrösi Zoltán Szívlekvár című kötetének bemutatója tehát kihagyhatatlan volt. A beszélgetés előtt és után kóstoltunk mustáros kolbászt és vettünk egy kis dagadót is, az író pedig egyszer s mindenkorra tisztázta: sosem volt hentes.

A jelentésben az állt, hogy a fiú makkegészséges, csupán a szíve, az a máskülönben teljesen átlagos és szabályszerű szíve sokkal nagyobb, nagyobb, mint egy gyereké. Sőt, nagyobb, mint egy felnőtt férfié.

Luda, aki akkor volt tizenkét éves, kezdte megérteni, hogy ugyan Szverdlovszkban, a kollégiumban sem volt könnyű az élet, de mindaz nyugalom és béke volt ahhoz képest, ami Moszkvába menet fogadta őket.

Ebéd utánra nem is maradt már üres hely a sétálóutcára kitelepült kávéház asztalainál; hosszú árnyékú, sárga, fényes délután volt, az a fajta őszelő, amikor még érződik a bőrön a nyári napsütések szaga, de ha huzat támad, a folyó felől hűvösen mozdul a levegő.

Az Irodalmi Jelen Online legújabb frissítései közé tartozik a Tárcatárunk négyesfogata, amely négy kíváló szerzőnk tárcáit foglalja össze. A tárcák folyamatosan frissülni fognak, újabb és újabb írásokkal. Itt ízelítőt kaphat az eddigi írásokból, amelyeket Gömöri György, Kőrösi Zoltán, Petró János és Sárközi Mátyás neve fémjelez.