Fotó: YouTube, Aegon Művészeti Díj

    Rakovszky Zsuzsa Sopronban született 1950. december 4-én. Költő, író, műfordító. Apja, Rakovszky Tibor jogot végzett, a háború előtt a közigazgatásban dolgozott mint főispáni, majd miniszteri titkár, később vállalatigazgató volt, a háború után nyugdíjas. 1952-ben halt meg. Anyja, Szűcs Zsuzsanna gépírónő volt, majd pénzügyi előadó. 1981-ben halt meg. Nevelőapja, Majoros József jogot végzett, a háború után raktárosként dolgozott.

    Rakovszky Zsuzsa a Soproni Martos Flóra Gimnáziumban érettségizett 1969-ben. Egyetemi tanulmányait Debrecenben kezdte, majd a második évtől Budapesten folytatta, itt szerzett magyar–angol szakos tanári diplomát az ELTE BTK-n 1975-ben. 1975 és 78 között az Állami Gorkij Könyvtárban, 1978 és 81 között az ELTE angol tanszékének könyvtárában volt könyvtáros, 1982-től 86-ig szerkesztő a Helikon Kiadónál, azóta szabadfoglalkozású, fordításból él. 1997 szeptemberétől szerződéses munkatársként egy évig részt vett a Beszélő szerkesztésében.

    1974-től 81-ig volt házas. 1992-ben született fiúgyermekét egyedül neveli. Sopronban él.

    Elsősorban angol, amerikai költőket és prózát fordít. Verseit kezdettől fogva általános kritikai elismerés fogadta.

     

    Fontosabb díjak, elismerések:

    1980 – Graves-díj
    1986, 1991 – Déry Tibor-jutalom

    1988 – József Attila-díj
    1989 – Az Év Könyve-jutalom
    1992 – IRAT-nívódíj
    1992 – a Soros Alapítvány Életműdíja
    1997 – a Soros Alapítvány Alkotói Díja
    1997 – a Magyar Köztársaság Babérkoszorúja-díj
    1999 – Salvatore Quasimodo-díj
    2002 – Magyar Irodalmi Díj
    2003 – Márai Sándor-díj
    2007 – AEGON Művészeti Díj
    2008 – Prima-díj
    2010 – Kossuth-díj
    2015 – Babits Mihály Alkotói Emlékdíj
    2016 – Libri irodalmi díj
    2017 – Hazám-díj

     

    Önálló kötetek

    Jóslatok és határidők. Versek. Bp. 1981. (Kozmosz Könyvek.)

    Tovább egy házzal. Versek. Bp. 1987. Magvető, 62 p.

    Fehér-fekete. Versek. Pécs. 1991. Jelenkor, 63 p.

    Hangok. Válogatott és új versek. Bp. 1994. Cserépfalvi.

    Egyirányú utca. Versek. Bp. 1998. Magvető, 56 p.

    A kígyó árnyéka. Regény. Bp. 2002. Magvető 467 p. = Bp. 2004. Magvető 467 p. = Hangoskönyv (Felolvasó: Korompai Vali.) Bp. 2006. MVGYOSZ, 1182 min. (1 CD - mp3.) (Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetségének hangoskönyvtára.) = Bp. 2007. Magvető 467 p. = Bp. 2013. Magvető 467 p.

    Familienroman. Gedichte. Válogatott versek magyarul és németül. Aus dem Ungarischen von Zsuzsanna Gahse. Wien. 2002. Edition Korrespondenzen.

    A hullócsillag éve. Regény. Bp. 2005. Magvető, 404 p.

    Visszaút az időben. Összegyűjtött és új versek. Bp. 2006. Magvető, 272 p.

    A Hold a hetedik házban. Novellák. Bp. 2009. Magvető, 352 p.

    VS. Regény. Bp. 2011. Magvető, 400 p.

    Szilánkok. Regény. Bp. 2014. Magvető, 610 p.

    Fortepan. Versek. Bp. 2015. Magvető Könyvkiadó, 72 p.

    Célia. Regény. Bp. 2017. Magveto Könyvkiadó

     

    Gyerekkönyvek

    G. Kristóf Éva, Rakovszky Zsuzsa: Ismered-e? Füvészkönyv gyerekeknek. Sopron. 2007. Artemisz, 70 p.

     

    Fontosabb műfordítások

    A megbabonázott pudding. Ír népmesék. Bp. 1982. Helikon.

    Wordsworth és Coleridge versei. (Másokkal.) Bp. 1982. Európa.

    Kingsley Amis versei. = A szűz és az egyszarvú. Mai angol költők. Bp. 1983. Európa.

    Robert Browning, Lewis Carroll és mások versei. = Klasszikus angol költők. Bp. 1986. Európa.

    Theodor Storm és C. F. Meyer versei. = Theodor Storm, Gottfried Keller és Conrad Ferdinand Meyer versei. Bp. 1986. Európa.

    William Trevor: Balvégzet bolondjai. Regény. Bp. 1987. Magvető.

    John Paget: Magyarország és Erdély. Bp. 1987. Helikon.

    Robert E. Sherwood: Roosevelt és Hopkins. Bp. 1989. Magvető.

    Robert Frost, Marianne Moore, Elizabeth Bishop és Adrianne Rich versei. = Amerikai költők antológiája. Bp. 1990. Európa.

    G. K. Chesterton: Az ember, aki Csütörtök volt. Bp. 1990. Helikon.

    D. M. Thomas: A fehér hotel. Regény. Bp. 1990. Európa.

    Elizabeth Bishop: A képzeletbeli jéghegy. Válogatott versek. Bp. 1990. Európa.

    Tony Harrison és David Harsent versei. = Új kabát, utolsó esély. Kortárs brit költők. Bp. 1993. Európa.

    Bruno Bettelheim: Az elég jó szülő. Bp. 1994. Kossuth.

    Malcolm Bradbury – L. Richard Ruland: Az amerikai irodalom története a puritanizmustól a posztmodernizmusig. (Másokkal.) Bp. 1997. Corvina.

    Bertrand Russell: A hatalom és az egyén. Bp. 1997. Kossuth.

    Moody–Martin: Írország története. (Másokkal.) Bp. 1999. Corvina.

    Charles Frazier: Hideghegy. Bp. 1999. Magvető.

    Henrik Ibsen: Drámák. Brand, Peer Gynt. (Kúnos Lászlóval.) Bp. 2003. Magvető.

    Euripidész: Médeia. Bp. 2005. Katona József Színház.

     

    Önálló kötet idegen nyelven

    angol

    New Life. (Válogatott versek angolul.) Ford.: George Szirtes. London. 1994. Oxford University Press. (Oxford Poets sorozat.)

     

    finn

    Yhteyksiä. Valikoima runoja. [Kapcsolatok. Válogatott versek.] (Ford.: Hannu Launonen.) Helsinki. 2008. Werner Söderström Osakeyhtiö, 73 p.

     

    holland

    De schaduw van de slang. [A kígyó árnyéka.] (Ford.: Anikó Daróczi, Ellen Hennink.) Amsterdam. 2007. Van Gennep, 464 p.

     

    német

    Familienroman. Gedichte. Válogatott versek magyarul és németül. Aus dem Ungarischen von Zsuzsanna Gahse. Wien. 2002. Edition Korrespondenzen.

    Im Schatten der Schlange. [A kígyó árnyéka.] (Ford.: Ernő Zeltner.) München. 2005. btb, 575 p.

     

    olasz

     

    L'ombra del serpente. [A kígyó árnyéka.] (Ford.: Laura Sgarioto.) Milano. 2007. Baldini Castoldi Dalai, 472 p.

     

    Az életrajzot és a bibliográfiát Várady Szabolcs írta, illetve állította össze.
    Forrás: Digitális Irodalmi Akadémia

     

     

  • Acsai Roland

    A régi vattacukor íze

    Rakovszky Zsuzsa Vattacukor című elbeszéléskötetének bemutatójáról

    A Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál utolsó napja egy napfényes vasárnapra esett, és sokan látogattak ki a Millenáris Parkba. Rakovszky Zsuzsa Kossuth-díjas író Vattacukor című könyvének bemutatója délelőtt tizenegykor kezdődött, egy időben a fesztivál díszvendégének, Jón Kalman Stefánsson izlandi író Versek című kötetének bemutatójával, amire tekintélyes mennyiségű ember gyűlt össze, és többen ki is szorultak az eseményről.

  • Rakovszky Zsuzsa

    El Greco

    Gondold meg míg fogy és telik a hold szeretned őt és elveszítened vagy hűvös és sértetlen szívedet őrizni végig épen jobb-e mondd
  • Rakovszky Zsuzsa, Muszka Sándor, Szőcs Petra, Drávucz Zsolt, Kántás Balázs

    Kívül az időn

    Részletek az Irodalmi Jelen 20. születésnapi antológiájából
    Úgy élhetsz mindig, ahogy kívántad. Szorítsd hát arcod a fekete földhöz. Sebezhetetlen, akár az árnyak, kívül az időn.
  • A Darabokra tépett táj-pódiumműsor Székesfehérváron

    Kortárs verses-zenés pódiumműsor az Irodalmi Jelen Trianon-emlékszámából élőben és online közvetítéssel is. Terítéken: a jelenkori magyar irodalom legizgalmasabb szerzői és fiatal alkotói. Ötállomásos turné öt különböző színházi produkcióval Győrön, Szegeden, Miskolcon, Szolnokon és Székesfehérváron.
  • Rakovszky Zsuzsa

    A régi város

    − Nem költözik az már, szegényke, sehová! – mondja Rozi szipogva az összesereglett szomszédoknak. – Úgy volt, hogy a fiai ma délután jönnek érte... Még szép rendesen összecsomagolt, lefeküdt még egyszer utoljára a megszokott ágyába, és reggel már úgy találtam... De legalább itt fogják szegényt eltemetni, azon a helyen, amit úgy szeretett! A cicát elviszem magammal, talán megszokik nálam...
  • Rakovszky Zsuzsa

    Piroska

    Dermedten álltam, szerettem volna ellökni magamtól, éppen, mert annyira vágyódtam a közelségére, de tudtam, hogy ez tilos, és nem értettem, hogyan tehet ki ekkora kísértésnek. Tudtam azt is, hogy nem bízhatok meg benne, mert egyszer már elárult – nem, nem is egyszer, hanem folyton és mindig, egy teljes éven át!
  • Rakovszky Zsuzsa

    Az égő sün

    Krisz soha nem zárta kulcsra a bejárati ajtót, a bezárt ajtó, magyarázta, kézzel fogható jele az emberek iránti bizalmatlanságnak, ami viszont a legrosszabbat hozza ki belőlük! De mit csinálsz, ha mégiscsak jön a betörő?, tamáskodott a kishitű Ábel. Mit, mit, hát elbeszélgetek vele!

  • TOP10 augusztus

    TOP10 – augusztus 2018.

    Az Irodalmi Jelen augusztusi TOP10-es ajánlója három kategóriában. A műveket alfabetikus sorrendben közöljük.

  • Fotó: Youtube, Aegon Művészeti Díj

    A szerepversektől a verses epikáig

    Azt hiszem, a szerelem mellett az idő, az elmúlás a költészet leggyakoribb témája. No meg a gyerekkor: szerencsés esetben a versekben azt a fajta látásmódot, a világ megélésének azt az intenzitását sikerül feleleveníteni, ami a gyerekkorra jellemző – Varga Melinda interjúja Rakovszky Zsuzsával az Állapotváltozások című, készülő verses regényéről, a Célia című regény és az új mű rokonságáról, szerepversről, fontosabb regényeiről.

  • Varga Melinda

    Mindennapok metafizikája

    Rakovszky Zsuzsa lírai munkásságának átütő ereje, jelentékenysége abban áll, hogy a világ és saját maga közé beépíti a hétköznapi, beszélt nyelvet, a hagyományos irodalmi nyelv a köznapival keveredik, szereplői, témái élnek, megelevenednek, az olvasó úgy érzi, a probléma a sajátja (is). Leegyszerűsítve úgy fogalmazhatunk, a mindennapok metafizikáját teremti meg költészetében és lírai prózájában egyaránt.

  • Rakovszky Zsuzsa

    Állapotváltozások

    Részletek verses regényéből

    Nézd túl közelről, és eltűnik a világ,
    nézd messziről: eső-csíkozta ablak.
    Ne is reménykedj, hogy mögéje látsz,
    csak téged tükröz vissza önmagadnak!
    Percenként változó felhőalakzat,
    te látsz belé tevét vagy madarat.
    Csupasz tény nincs: hogy mit tartasz igaznak,
    azon múlik, hogy ki vagy te magad.

  • Varga Melinda

    Célia dala, avagy a regényalak életre kel egy versben

    A vers pontos időtér-kronométer,
    fájdalmak foszló vásznát szövő rokka,
    zsebtükör, melyből visszanéz
    ijesztő macskamaszkom.

  • Fotó forrása: YouTube
    Rakovszky Zsuzsa

    Kopár sziklák fölött színarany istenarc – Az utolsó napok

    Unalom, szorongás és rossz emésztés
    fakítja sárgás szürkére a bőrünk –
    szürkék vagyunk, akár az árnyak,
    sápadtak, mint a holtak szelleme,
    mert azok is vagyunk:
    mozgó, táplálkozó, párzó halottak!

  • Irodalmi Jelen

    Maszkban vagy mezítelenül?

    Maszk mögé bújik-e az író, ha önmagából gyúrja hősét? Lehet-e személyesség nélkül írni? Ki lakik az álnév mögött? Ilyen, és hasonló kérdéseket jártak körül a résztvevők a Szépírók Társasága „Maszk és önéletrajz” című fesztiválján, ahol Bartis Attila, Csuhai István, Forgách András, Ungváry Rudolf beszélgetését, valamint Rakovszky Zsuzsa és Mészáros Sándor eszmecseréjét hallgattuk meg.