Élet és halál, evilág és túlvilág találkozása: Szekáry Zsuzsanna és Dávid Ákos e témájú képzőművészeti munkái a budapesti Fahéj Kávézóban egy est erejéig a kortárs lírával és elbeszélő művészettel is ’találkoztak’ – Shrek Tímea jegyzete a rendhagyó tárlatmegnyitóról.

Az ember, ha elveszti lelkét, torzó, félig halott, félig eleven,
ne hidd, ha remetének szegődsz, megnyugszik szellemed,
s odafenn a hegyen egymagadban megváltásra lelhetsz.

A Múzeumok Őszi Fesztiválja alkalmából különleges eseményre toborozták össze a költőket a József Attila Emlékhelyen: Illyés és József Attila versengését felelevenítve szonettpárbajban csaptak össze a lírikusok. A jeles költőkből álló zsűri mellett a közönség is szavazhatott a nyertesre. Bak Rita maga is részt vett a versengésben, élménybeszámolójából megtudhatjuk, kik nyerték a babérokat.

Király Kinga Júlia új regényének bemutatóján a #metoo-kampánnyal összefüggésben is feltette a kérdést: hány év kell egy nőnek, hogy ki merjen állni? Hány rossz válasz kell egy inzultusra, visszaélésre, mire az ember odáig jut, hogy végérvényesen megtalálja saját, adekvát és ellenálló válaszát? A szerzővel Mészáros Sándor beszélgetett a Margó fesztiválon.

A 120 éves Eötvös Collegiumot ünnepelték egykori és jelenlegi diákok az ELTE-n, két impozáns könyv és egy folyóirat bemutatójával. A Kősziklára épített ház és A drága váza című kötetek, ha másként is, de a kollégium örökségéből sarjadtak.

Kihirdették a Petőfi Irodalmi Múzeum „Egyszóval… a költészet” című pályázatának nyerteseit, akik között jeles irodalmárok is akadtak. Az ünnepélyes díjátadón nemcsak a győztesek műveiből, de Arany szerkesztői levelezésének remekléseiből is meghallgathattunk néhányat, s ez máris megalapozta a jó hangulatot.

Krasznahorkai László Valuska Gáborral beszélgetett a Margó Fesztiválon – szülővárosáról és Budapestről, Kiotóról és New Yorkról, a Moby Dick írójáról, véletlenek sokaságáról és egyéb rendkívüli állapotokról.

A Margó Fesztivál őszi „kiadása” október 19. és 22. között zajlott a Tesla nevű közösségi helyen – a programokról Kiss Júlia tudósításait közöljük, elsőként Potozky László könyvbemutatójáról.

Humorral teli, „hálószobatitkokat kifecsegő” és megindító pillanatokat is tartogató költészeti esten vehetett részt, aki meghallgatta Simon Adri és Zsille Gábor felolvasóestjét. A kitűnően megkomponált műsor versei szinte minden hangulatot életre keltettek az elégikustól az erotikuson át a kacagtatóig – és még swingeltünk is egyet.

Rendhagyó módon, verses-zenés produkcióval emlékeztek Arany Jánosra Komáromban. Az előadás közelebb vitte klasszikusunkat azokhoz is, akik csak a kötelező irodalomóra tananyagaként lapozgatták eddig.

Az orosz lélek cseppet sem közhelyes mélységébe tekinthettünk-hallgathattunk bele az Országos Idegennyelvű Könyvtár estjén, ahol két orosz költőnő, Jelena Iszajeva és Jelena Ivanovna olvasták fel műveiket. A verseket Csisztay Gizella és Mandics György fordították.

Poétikus helyszíni gondolatok Kolozsvárról Egyed Emese Álljunk meg egy szóra estje nyomán

A Napút folyóirat Arany Jánosnak szentelte friss számát, és a zenei-színházi produkciók, valamint a folyóirat pályázatának díjátadója mellett estjükön többek között Jerzy Snopek lengyel nagykövet is előadást tartott Arany János lengyelországi emlékezetéről.

Nyár van, mégis ködben úszik
Párizs; a lefolyókból sziszegő kígyók
lepik el a fürdőkádakat;
álmomban szertefoszlik alattunk az ágy,
felbontatlanul hagyom
a vörösbort. Mr. Morrison,
negyvenhat éve a lét mögött,
mondja, hogy érzi magát?

Ritka jó hangulatú felolvasóestet tartott az Irodalmi Jelen a Nyitott Műhelyben – egy nyári versblokk kelt most életre a költők előadásában, és ezzel egy kis nyarat is varázsoltak az őszbe.

Augusto de Campos brazil költő, fordító, vizuális művész vehette át a Janus Pannonius Nemzetközi Költészeti Nagydíjat szombaton Pécsett. Az eseménysorozat Budapesten folytatódott vasárnap, ahol két kiemelkedő műfordítót jutalmaztak, és a díjátadót szó szerint színes előadások, performanszok kísérték.

Arról, hogy mi az alkotói módszere, szintén beszélt a szerző, illetve én már olvastam vele erről egy interjút korábban: nem adott sok időt magának egy-egy íróra. Akkor viszont olyan töménységben falta például Krasznahorkait, hogy már csömöre volt tőle – és ekkor indult meg az írás-flow az adott stílus, szóhasználat, légkör imitálásával jelentősebb huszadik-huszonegyedik századi íróinkat: az említetteken kívül többek között még Orwellt, García Márquezt, Esterházy Pétert; Kosztolányit, Hrabalt, Parti Nagy Lajost és magát Cserna-Szabó Andrást, a könyv szerkesztőjét is parodizálva.

A Sem a férfiban, sem a tájban már a borítójával felhívja magára a figyelmet: az egyszerre gyermeki és naiv, másfelől mélyen felnőtt és metaforikus ábrázolás mögött emocionális, ám nagyon is tudatos költő versei „rejtőznek”. Varga Melindával Böszörményi Zoltán, Mészáros Sándor, és Vörös István beszélgettek az Írók Boltjában.

A ’határon túli irodalom’ kifejezésnek meg kellene szűnnie, ahogy a határoknak is – fogalmazott Orbán János Dénes az Előretolt Helyőrség Íróakadémia határon túli szerzőknek szervezett estjén, amelyre nemrég került sor a Magyarság Házában. A Kárpát-medencei Tehetséggondozó alkotói Gryllus Dániel nagybányai koncertjén is bemutatkoztak.

Az Olvasás Éjszakáján számos könyvesbolt várta Budapesten és vidéken az olvasókat – mi az Örkény Könyvesbolt programjára látogattunk el, ahol Lackfi János dombontúli lakóparkjának beköltőzőitől a 133 éves Petőfin át Thomas Mann kabátjáig rengeteg „szereplő” felvonult – az őket megálmodó íróknak köszönhetően.