Üdvözlöm legkedvesebb, a nevem Miss Florence Atifa, 24 éves Dar-fur régió Szudán. Én vagyok a család utolsó élő lénye, kései apám Oniel Ukec Atifa volt elnöke Gruv-Melton Olaj- és Gázipari privát kinyerő olajipari vállalat. Családom brutális megölés a lázadók eredményeként a polgárháború folyik eddig Szudánban. Kérem, hallgassa meg ezt…

A nyanyát valamelyik ócska tanyáról hozta be az a nagy hasú körzeti megbízott – hogy annak is mindig a munkaidő vége előtt kell tüsténkedni! Reméli, mond valami értelmeset, aztán lehet küldeni tovább. Neki randevúja lesz két óra és tizenhét perc múlva, nézett fel a falon lógó órára.

Egy Piasek nevű faluhoz közeledve már csak gyalogoltunk a lovak mellett, hogy levezessük az aznapi út fáradalmait. A település szélén Máté lovastársunk édesapja, Krisz várt – az út szélén elkészített meleg csomagos tyúkhúslevessel és babgulyással. Az emberek csak bámultak, hogy rotyog az út porában a kondérban az étel. Még jobban csodálkoztak, amikor lovakkal érkeztünk, hogy megegyük. Ma is úgy emlékszem vissza erre, mint zarándokutunk legízletesebb ebédjére.

…savad savamra mérgez
(szavak mögött im-
​​​​​​​már): önfeszület kérdez…

Kérem, asszonyom, szóljon a recepciósnak, ha Sophie Marceau hívna telefonon, mondja meg neki, már elindultunk a városba, és késő este érünk haza. Akkor tud csak elérni, mert sajnos nekem még nincs mobiltelefonom.

…nem számol a járda apró huppanóival. Az első kerék hirtelen befordul, a bicikli irányíthatatlanná válik, Dominik hiába teszi le lábát, nem ússza meg az esést. Egy csattanás, lehorzsolt kéz és térd. Próbál feltápászkodni, mielőtt még Anya és Apa meglátná, mi történt, de már késő.

A semmiség műfaja

…a kis Marci soha nem azt akarta csinálni, amit az apja. Egyetemre akart járni, Márton ellenezte. Külföldre menni munka után, Mártonnak ez sem tetszett. Kismarci inni kezdett, kötekedett, idővel úgy ismerték a faluban, mint akire nem bíznák rá a bicskájukat sem az emberek. Amúgy is feszültebbek lettek a népek, romlott a lej, nehezebb lett a megélhetés. Kevesebben jártak a táncházba, és egy szép napon, amikor a délutáni istentiszteletről a többi asszonnyal hazafelé tartottam, ördögi dobolás ütötte meg a fülem a kocsma felől.

Ma a vödörről szeretnék beszélni.
Amikor az Úr és a szamariai asszony találkoznak Jákob kútjánál, és Jézus azt mondja: inkább neked kellene tőlem vizet kérned, az asszony ezzel vág vissza: „hiszen vödröd sincsen, a kút pedig mély”. Kétféle mélységről van szó ebben a történetben – a kútról és a lélekről. Az asszony a kút mélységéről beszél, az Úr pedig az asszony lelkének mélyeiről.

A delibláti sivatag irányába indultunk, s nem értettem, hogy miért pont oda visznek, hisz a halottakat felkavarta a szél, a levegő emlékektől sűrű, könnyen meg lehet fulladni. Vihar idején különben sem érdemes bemerészkedni a sivatagba, mert sokan elvesztek vándordűnéi között. Amikor a pásztorok sátoros ünnepekkor bejönnek a faluba, olykor mesélnek az égben szálló lúdvércekről s egyéb kísértetharamiákról, de a legszebben Gyula apó mesélt, miközben pödörte bajszát, és rögtön lángra gyúlt a mesélőkedve, ha lopva pálinkát vittünk neki, mikor nagyanyám éppen a tyúkkopasztással bíbelődött a konyhában.

Domináns hímekről álmodott, akiknek feltétel nélkül átadhatja magát, akik tudják, mit akarnak, és értik a módját, hogy meg is valósítsák azt. Nagyétvágyú ínyencekre vágyott. Ehelyett azonban tétova és félszeg szeretői voltak. Bezzeg, ha ő férfi lenne, bizony tudná, mit kezdjen egy olyan nővel, mint ő, aki csupa kellem és báj!

A távol-közelben Miko Okada: A szél hangja című sorozatát hallgatja egy kékes-sárga szín illata: egy tányéron, az elhagyott ételmaradékban. Az intim szél most egyszerre meditáció és kínos reakció a fotográfus érzékeléséről, és egyben elismerése a bizonyos (ál-lírikus, mű-filozofikus) fotográfia eredendően csalárd mivoltának – gondolja egy leendő mini-tanulmány írója…

Amíg én is itt laktam a házban, a tisztáson, az erdő közepén, én sem tudtam, mi az erdő. El kell menni innen ahhoz, hogy megtudd. És visszanézni. Akkor, de csakis akkor, egy csapásra megérted.

Holdköltők. Minden bizonnyal a versekhez van valami köze, és egy csapat fiú titkos szövetségéhez, gondolta a hétéves Márk, aki maga is nagyon szívesen csatlakozott volna egy ehhez hasonló társasághoz. A fiúk a sötétben találkoznak mindig, nyilván a hold alatt, máskülönben nem lennének holdköltők. De vajon miről szólhat a szövetségük?

Hithű ateizmusa az elmúlt éjszakák miatt kezdett meginogni. Visszatérő álmává lett a felhőn-siklás a sötétben, a fény, az angyalok kórusa. Csak a dalok változtak. Michael W. Smith Awesome God és egy rap. Mi a fene, rappelő angyalok? – gondolta a Gospel Gangstas Demon Killaja közben. Nem tudta, honnan ismeri ezeket a dalokat, egyszerűen csak ismerte mindet. Az álom vége is mindig ugyanaz volt: az angyalok meglátják, rémülten elmenekülnek, rálép a színpadra, mire az eltűnik, ő meg felriad.

Mi ez? Pszichoanalízis? Hát, ha ennyire érdekel, mesélhetek az anyámról is. Neki állandóan szüksége van valakire, aki dönt helyette. Amíg apám élt, ő mondta meg a tutkót. Nem számított az sem, ha részegen zagyvált összevissza, az anyám akkor is teljesítette a parancsait.

Mindannyiunkat meglepett, hogy Kincső önként lemondott a kertes házról. Akkor is, ha csak kétszobás (plusz nappali). Szerzett áron alul egy garzont Pesten, és beköltözött a gyerekkel. Nem mondta, a vidéki levegőre vagy Robira unt-e rá előbb. Robi szerint a sportos életmódjára. Kincsőért leadott vagy harminc kilót, aztán az esküvői öltönye lett a mérce, nagyon ügyelt rá, ki ne hízza. Úgy látszik, nem minden nő szereti, ha a férjének mindkét lábszárán egészséges, vaskos izomkötegek húzódnak végig. Kincső a terhesség alatt meghízott, négy év alatt sem tudott lefogyni, és ezt nem tudta megbocsátani Robinak.

Nagyon fontos a pontos tömítés, az oxigénnek bent kell maradnia, mert e nélkül nem gyullad meg a hasáb, csupán meglágyul. A rakást alsó széleitől nyírfakéreggel meggyújtják, majd ezt is betakarják. A láng nélkül égő, izzó fenyőhasábokat vigyázzák éjtől nappalig, nappaltól éjjelig. Az időjárás kényére vannak bízva, ha egy erős széllökés fellobbantja a tüzet, odalesz a sokéves munka.

A kagylók (gyöngyöket, érzelmeket, titkokat, lelki göröngyöket is magukba zárva): tovább-álmodták a Kozmoszt, a keletkezéstant, bolygóinkat, kontinenseinket – így az emberiséget és a Mindenséget is beleértve... Talán így volt, talán így van...

Egy sarokházban laktak a városban, nagyon érdekes ház volt, mert a bejárati ajtó nem a ház oldalán volt, hanem a ház sarkán, ilyet még nem láttam. Éjszaka nem tudtam aludni a villamosok zajától, a lehúzós vécé is riadalmat keltett bennem, mindig azt hittem, hogy a víz elönti a házat. Lili, a középső unokanővér, a család fekete báránya gimnazista volt akkor, már fiúzott és cigarettázott.