Tatjana Zsitkova Lettországban élő orosz költőnő vendégeskedett az Országos Idegennyelvű Könyvtárban, ahol nemcsak verseit hallgathatta meg Mandics György fordításában a közönség, de egy kicsit az esős-ködös rigai utcákra is odaképzelhette magát.

Demeter Zsuzsa irodalomtörténész két jelentős kötettel is hozzájárult a köztudatból némiképp kiszorult erdélyi szerzők életművének megismertetéséhez. Sigmond István- és Kinde Annamária-kötetén túl beszélgettünk még nemzedékiségről, kolozsváriságról, vagy épp a páratlanul gazdag, mégis szétszóródott hagyatékokról.

Ady-estet rendezett az Irodalmi Magazin a PIM-ben, melyek középpontjában Nagyvárad, A Holnap-antológia és Csinszka álltak, de Buda Attila, Herczeg Ákos és Zeke Zsuzsanna hozzászólásai nyomán egy kicsit a századforduló is megelevenedett, Váradtól Bécsen át Párizsig.

Két új kötettel és személyes emlékekkel is előhívták a Nyitott Műhelyben Vasadi Péter nehezen feledhető alakját, költészetét. Az Új Forrás és a Vigilia közös estjén Jász Attila arra kérte a résztvevőket, idézzék fel találkozásaikat a költővel – a történetek mellé Dresch Mihály zenéje szólt.

Jenei Gyula, a szolnoki Eső című lap főszerkesztője új verseskötettel jelentkezett, amelyben alaposan felforgatja az emlékezéssel és az idővel kapcsolatban meggyökeresedett hagyományos irodalmi mintákat. Hogy mi is a szokatlan újdonság a Mindig más verseiben, és miért jó egyáltalán a múltat firtatni, arról Pécsi Györgyi kérdezgette a költőt.

A svábhegyi Jókai Klub látta vendégül Térey Jánost és Szöllősi Mátyást, akiknek friss prózakötetei – a Káli holtak és a Simon Péter – minden bizonnyal az idei év legfontosabb megjelenései közé tartoznak. Egyébként mindketten a „szomszédból” ugrottak át a Jókai Klubba, de budaiságukon kívül még több más közös nevezőre is fény derült az esten.

Az Irodalmi Magazin boszorkánytematikájú számának estje iránt akkora volt az előzetes érdeklődés, hogy az ember már-már boszorkányságot sejtett a háttérben. De semmi bűbáj, csak az irodalom vonzereje: Bánki Évával és Bartal Máriával Molnár Krisztina beszélgetett a sötétség egykori és mai asszonyairól, akik a polkorrekt világában már jócskán megszelídültek.

Különleges egyéniség az irodalomelmélet hőskorából, aki sosem tudott franciává lenni, és megfordította az örökösen nyugatról kelet felé áramló kultúracsere folyásirányát. A Helikon Irodalom- és Kultúratudományi Szemle „Tzvetan Todorov, a közvetítő” című számáról beszélgetett a Kelet Kávézóban Földes Györgyi Angyalosi Gergellyel és Z. Varga Zoltánnal.

Éppenséggel indulhatott volna sértődéssel is az ismeretségük, és lehetnének negyven éve faséban – szerencsére ennél azért sokkal „jobb fej” Petőcz és Zalán is, és igazi barátsággá nőtte ki magát kapcsolatuk. Pályájukon megannyi párhuzam, és legalább ennyi egyedi szín és hang fedezhető fel. – A Nyitott Műhelyben egy jókedvű beszélgetéssel ünnepelték a két szerző közös születésnapját, miközben csülkös bableves rotyogott Finta Laci boszorkánykonyhájában.

Tavaly év végén jelent meg Arany Zsuzsanna irodalomtörténész Kosztolányi Dezső élete című monumentális munkája, amely amellett, hogy az első teljes Kosztolányi-életrajz, számos, eddig mellőzött aspektusát tárja fel az író-költő életének. Arany Zsuzsanna az Ünnepi Könyvhéten vehette át az Irodalmi Jelen esszédíját, ennek kapcsán felfedezéseiről, Kosztolányi „titkairól” és az irodalomtörténet kényesebb kérdéseiről is beszélgettünk.

Új kötettel jelentkezett Halmosi Sándor: a Lao-ce szenvedélye című versgyűjtemény az Ünnepi Könyvhétre jelent meg. Szenvedélyről és csendről, elvonulásról és szellemi közösségről beszélgetett a költővel Laik Eszter a Háló Közösségi Központban, ahol néhány héttel korábban az Irodalmi Jelen díjait vehették át írók-költők-irodalmárok.

A Kortárs folyóirat hatvanéves történetét bemutató kötet jelent meg Buda Attila tollából, amelyet lehet, hogy hamarosan teljes digitális repertórium is követ – ezt Thimár Attila, a lap főszerkesztője harangozta be a könyvbemutatón. Ideológiai harcok, sorsdöntő fordulatok, kedves anekdoták övezték a több évtizedes fennállás történetét, és az est után az újabb hatvan évre koccinthattunk.

A színház világnapját követően nemcsak a színház, de az irodalom és a tudomány ünnepét is jelentette Az aradi magyar színjátszás 130 éve című könyv második kötetének bemutatója az Országos Széchényi Könyvtárban. Az Irodalmi Jelen Könyvek gondozásában megjelent monumentális munka Piroska Katalin és Piroska István kutatók munkáját dicséri.

Az Írók Boltjában mutatták be Böszörményi Zoltán új verseskötetét, és az esten nemcsak egy kis híján végzetes repülőút élménye elevenedett meg, de a remény és az emlékezés természetéről is szó esett a magyar költészeti hagyomány vonatkozásában. A költővel Varga Melinda és Mészáros Sándor beszélgetett.

A Magyar Írószövetségben rendezett februári Parnasszus-est vendége Makkai Ádám volt, a költészeti folyóirat friss számában megjelent Centrumban blokk főszereplője. Kevés hozzá hasonlóan sokoldalú, kalandos életű és jól mesélő tudós-költő létezik – most is regényes történetek sokaságával szórakoztatta hallgatóságát, és még Hawaiira is elkalandoztunk a zord télben.

Az Országos Idegennyelvű Könyvtárban ismerhettük meg Szergej Pantsirev orosz költőt, akinek hamarosan magyarul is megjelenik verseskötete az Irodalmi Jelen gondozásában. Amellett, hogy mestere a rímeknek és a ritmusnak, Pantsirev Budapest szerelmese, évek óta a fővárosban él, és nem tud betelni vele.

Első alkalommal gyűltünk össze a Magyar Széppróza Napja apropóján, amely új esemény az irodalom ünnepnapjai sorában. A nyitóesten a Magyar Napló Könyvesboltban Oláh Jánosra emlékeztek, valamint Majoros Sándor és Papp Dénes prózavilágába kaptunk betekintést.

85 éves korában elhunyt Per Olov Enquist, világhírű svéd író. Az Irodalmi Jelenben többször is foglalkoztunk életművével, az alábbiakban egy 2018-ban készült tudósítással emlékezünk rá.

A Kortárs folyóirat „Szavakon túl” című sorozatának új estjén három művész, Király Farkas, Markovics Ferenc és Törőcsik Franciska beszélt többek között a hazai és külföldi érvényesülés lehetőségeiről, az internetes jelenségek hatásairól, amatőrizmus és profizmus különbségeiről.

A nyári pihenő után igazi mélyvízzel várta közönségét a Petőfi Irodalmi Múzeum, amely egyben élvezetes lubickolást is jelentett: Kovács András Ferencet Margócsy István kérdezgette a Havas Judit szerkesztette estsorozat keretében. És KAF-fal együtt persze néhány alakmás is ott ült az asztalnál – habár szellemalakban.