Egy kellemes júliusi nyárestén, sötétedés után, a Fiumei úti temetőben gyűltek össze Ady Endre síremlékénél Ady költészetének  kedvelői. Turek Miklós A Napisten papja című előadására érkeztek,  amely  a Nemzeti Örökség Intézete szervezte Nyáresték a Fiumeiben elnevezésű kulturális eseménysorozat újabb felvonása volt.
 

A Sziveri János Intézett irodalomtudományi estsorozatának Gilbert Edit volt a vendége. Az irodalomtörténész-kritikus-műfordító A Mester és Margaritát helyezte új megvilágításba, többek között a Gonosz és a Jó szerepének értelmezésével.

Bollobás Enikő az Appalache-hegységben létrehozott különleges oktatási intézményről, az 1933 és 1956 között működő Black Mountain College-ról tartott előadást a Pannon Egyetemen működő Sziveri János Intézetben. Az „amerikai Bauhaus” egy kis európai sziget volt az Egyesült Állomokban, jobbnál jobb művészek és tudósok leltek itt otthonra.

A veszprémi Sziveri János Intézet előadássorozatában ezúttal Bónus Tibor, az ELTE BTK docense beszélt Kosztolányi Dezső publicisztikájáról. A vendéget az intézetet vezető Arany Zsuzsanna mutatta be a főként hallgatókból és oktatókból álló közönségnek.

A végéhez közeledő esztendőben több rendezvény – köztük egy sikeres diákvetélkedő – hozta közelebb Vas Gereben alakját és életművét napjaink közönségéhez, a nevét viselő művelődési ház és könyvtár szervezésében. Enyigen 2018-at – az író születésének 195., halálának 150 évfordulóját – Vas Gereben emlékévnek-nyilvánították. – Hudy Árpád tudósítása.

Nem véletlenül a dél-amerikai kontinens nyugati részének csodás földrajzi jelenségeihez fűződik a legtöbb „ufólegenda”: az andoki kultúra keletkezése és virágzása európai gondolkodással nehezen felfogható. – Peruba repített minket az Országos Idegennyelvű Könyvtár estjén egy magyarul beszélő andoki házaspár.

Vajon miért száműzik a költők tréfás verseit a kötetek végére, a „zsengék” közé? Miért rótták fel Jókainak, hogy szórakoztatni is akar regényeivel? Ki volt a legmogorvább és a legvidámabb görög filozófus? Mindezekre és még sok más kérdésre választ kaptunk Margócsy István előadásán, aki az újraindult 2000 folyóirat estjén a humor és az irodalom kapcsolatáról beszélt – szórakoztatóan.

Hol ártatlan kislány, hol féltékeny „vamp”, hol a múzsa szerepkör vonzza, hol költői babérokra tör. Rajzol, fest, ír és fotóz, egészen tehetségesen, miközben meghódítja kora három zseniális művészét. Csinszka, a halandó múzsa címmel jelent meg Rockenbauer Zoltán könyve, s a témáról vetített képes előadást tartott, igazi csemegékkel.

Az Örkény Színház egyik rendhagyó előadásának szerzői a legnagyobb magyar költők, és úgy tűnik, sikerük felülmúlja a repertoáron lévő legnépszerűbb darabokét is. Mint a színlapon írják: az első „Tyúknál” az volt a kérdés, érdekli-e nézőket, ha a színészek verset mondanak. A másodiknál az a tét, hogy ne ugyanazt a bőrt húzzák le másodszor is a rókáról.

Ebben a régióban nem általánosan otthonosak a költők. Weöres Sándornak is van sokféle más hangja: a költői képek, metaforák, allegóriák, sőt még a filozofikus tartalmak kifejezésére is. De íme, le tud menni a lélek akusztikus mélyére! – Hollós Máté előadásának szerkesztett változata, amely a Magyar Művészeti Akadémia Weöres-konferenciáján hangzott el.

„Mi, magyarok azt mondjuk, hogy Szenci Molnár minőségi költői-fordítói munkát végzett, sőt van olyan vélemény is, amely szerint magas igényű műfordítói gyakorlatot vezetett be, és zsoltárszövegeivel a modern műfordítás útjára lépett.” – Pölcz Ádám tanulmánya a genfi zsoltárok magyar fordításának titkaiba vezet be.

Adott két költő, egy gitár, hús, vér, Róma és a halál – és már össze is állt a verses-zenés est, amely a római disznónak állít emléket. Pontosabban épp hogy feléleszti azt: Farkas Wellmann Endre verseskötetének darabjai saját és ezúttal zenészként fellépő költőtársa, Marcsák Gergely előadásában szólaltak meg az Urániában.

A felvidéki Konstantin Filozófus Egyetemen rendhagyó kreatív írás órát tartottak Németh Zoltán, Bedecs László és k. kabai lóránt költő részvételével. Tandori Dezső verseit gif-animáció keltette életre.

Mandics György az úgynevezett Ciceró-kódex betétlapjain található, kézzel beírt rovásírásos szövegeket mutatta be, és egy páratlan irodalomtörténeti felfedezést, miszerint a Janus Pannonius és Balassi között tátongó költészeti „űr” valójában nagyon is létező irodalmi hagyományt rejt.

Mit kezd egy „se nem lúzer, se nem menő” kamasz a Facebookon, ha meg kell alkotnia profilját, de vállalhatatlannak tartja önmagát? Benedek Albert darabja, a B32 Kultúrtérben bemutatott Profil húsbavágó kérdésekkel szembesíti nézőit – nemcsak a kamaszokat.

„Szülőfalum, Pest” címmel látható a Rózsavölgyi Szalonban Fesztbaum Béla Molnár Ferenc-estje, ahol az író publicisztikájából összeállított színpadi játékban életre kel a humoros, a tragikus, a moralizáló, a komédiázó, az aggódó és a felszabadult Molnár.

Sokszor jártunk már Mandics György bemutatóin, ahol izgalmas tudományos nyomozásairól számolt be a régi magyar rováskódexek feltárása kapcsán, de most „élőben” is láthattuk példáit, hogyan kell megfejteni a rejtjeleket.

Az Aspektus-estek keretében az Eötvös Loránd Tudományegyetemen dr. Eliezer Rabinovich tartott előadást A magyar elit és a zsidóság 1939–1945 címmel, melynek középpontjában Horthy Miklós történelmi szerepének tisztázása állt.

A Farkasréti Esték című sorozat vendége volt Mandics György, aki magyar nyelvű rováskrónikák páratlan értékű költészetéből szolgált ízelítővel a közönségnek.

A Magyar Írószövetség nagy költőink életművének és születési csillagképének kapcsolatát elemző, „Fényes körútjain a végtelennek” című sorozatában Ady és József Attila után ezúttal Kosztolányi Dezső horoszkópjáról beszélgetett Végh Attila moderátor és Végh Nóra asztrológus, Alföldy Jenő irodalomtörténész és Mákos Tamás színész társaságában.