• Muth Ágota Gizella

    „Ne remélj, és ne szomorkodj!”

    Mara Zalite lett írónő önéletrajzi ihletésű könyve egyszerre megrázó és felszabadító olvasmány. Megrázó, mert a lett nép második világháború utáni tragédiáját mutatja be egy család életén keresztül, amely nem egyedülálló a 20. század történetében. Felszabadító is egyben, mert mindezt egy gyermek őszinte, kíváncsi és szépre nyitott lelkén keresztül tárja elénk.

  • Bene Zoltán, Kovács Újszászy Péter

    Mint kötéltáncos a kötélen – Magánnyomozás magántörténetekben

    Egy kötet, két olvasat

    Oberczián Géza hátsó szoba című kötetében sok az ismerős elem. Sorsok, események, cselekedetek, okok és okozatok, életek és halálok, előzmények és következmények, találkozási pontok, döntések és sodródások. Az olvasó érzi, hogy köze van mindhez, hiszen volt része hasonlóban, ugyanakkor érzi az egyedi ízt is, az egyszerit, ami pontosan így biztosan nem történt meg, és megismételhetetlen.

  • Juhász Kristóf

    A látó összegezés ígérete

    Kimondva-kimondatlanul a film ma minden művészetek császára, legalábbis az anyagi siker, a hírnév és a tömegekre hatás lehetőségét tekintve. Annak ellenére, hogy a legfiatalabb művészeti ágazat, teljesen meghatározza napjaink arculatát. Az emberiség nagyja hétköznapi beszélgetéseiben filmekből idéz – többnyire nem tudva, hogy a filmek pedig könyvekre épülnek.

  • Rimóczi László

    Kősztálinok tündöklése és bukása

    A mai kor embere már el sem tudja képzelni, milyen veszélyes vállalkozás volt egy diktátori emlékmű kivitelezése. Azt egyszerűen nem volt szabad elrontani. Ha mégsem sikerül a mű, ha csálé, ha sok, vagy túl kevés valami a kompozíción, ha túl őszinte, vagy túl valósághű, és nem engedélyezett módon részletgazdag a kivitelezés, abból bohózat és dráma egyaránt kerekedhet.

  • Múltból merítve

    Mezey Katalin Régi napok rendje című elbeszéléskötetéről beszélgetett a szerzővel Lázár Balázs a Magyar Napló Könyvesboltban. Az esten igazi meglepetésként hatott, hogy a költő-író fiatalkori színházi múltjára is fény derült.

  • Rontott rondók, szonettek: Kányádi formabontásai

    Az Irodalmi Magazin című népszerűsítő-ismeretterjesztő irodalomtudományi folyóirat legújabb tematikus száma Kányádi Sándor életművét járja körül. A lapszám három irodalomtörténész szerzőjével, S. Béres Bernadett-tel, Horváth Kornéliával és Mekis D. Jánossal beszélgetett Pataky Adrienn szerkesztő a Petőfi Irodalmi Múzeumban.

  • Gáspár Ferenc

    Mikor feljön a ledes oszlop

    „…talán ezért van ez a gyerek a világon, gondolta az édesanyja, hogy mosolyt csaljon a hamuszín arcú emberek arcára, hogy ráébressze őket, milyen szép lehet egy nap, és mekkora csoda, hogy élnek.” – A különleges Meditittimó kalandjai Gáspár Ferenc olvasatában.

  • Pán fiú a digitális forgatagban

    Sokan Fülöp Gáborként ismerik, de tudjuk, hogy ő Boldogh Dezső – ezen a néven jelent meg új kötete is a Magyar Napló Kiadónál. A Türjei Zoltán vezette esten a társadalomkritikus iróniától a virtuális világtól való idegenkedésig sok minden szóba jött. Kókai János és Varga Zoltán Bachot és Vivaldit játszottak, és még parádés paródiák is színesítették az estét.

  • Rimóczi László

    „Nagypapa fél koponyáját használod merítéshez”

    „A versbeli beszélő rajta tartja tekintetét a világvége folyamatain, de nem elkeseredett, esztétizálja a pusztulás képeit, láttamoz, jegyez; hátradől egy múlt századi karosszékben, és nem nagyon érdeklik a modern költészeti elvárások.” – Boldogh Dezső verseskötete Rimóczi László olvasatában.

  • Király Farkas: Sortűz
    Böszörményi Zoltán

    Amikor elszabadul a pokol…

    "A Sortűz jó sodrású, pergő prózai írás. Helyenként visszafogott, szaggatott. A stílus és az érdekfeszítő történések sorozata – e kettő szimbiózisa a művet erősíti." – Böszörményi Zoltán kritikája Király Farkas regényéről.

  • Bartal Mária és Bánki Éva

    Boszorkányhétfő

    Az Irodalmi Magazin boszorkánytematikájú számának estje iránt akkora volt az előzetes érdeklődés, hogy az ember már-már boszorkányságot sejtett a háttérben. De semmi bűbáj, csak az irodalom vonzereje: Bánki Évával és Bartal Máriával Molnár Krisztina beszélgetett a sötétség egykori és mai asszonyairól, akik a polkorrekt világában már jócskán megszelídültek.

  • Irodalmi Jelen

    A feldíszített csontok és a pattogzó luxus földjén

    „Zsebtolvaj-famíliák élnek itt, kiknek gyökerei a császárkori Rómába nyúlnak vissza. Az Alpoktól délre az értékeltulajdonítás gyakran művészet, elegáns kézimunka, és azokat, akik ebből élnek, nem tartják faragatlan latroknak, inkább maestróknak, akik kellemetlenek ugyan, de tudásukat és tehetségüket mégis tisztelni illik.” Kortárs észt író szövegvilágában indult szellemi kalandtúrára Rimóczi László.

  • Laik Eszter

    Maraton költőkkel

    Idén is megrendezték a költészet napi Versmaratont, amelyet a Magyar Rádión keresztül a távolból is figyelemmel kísérhettek az érdeklődők. Az év versei 2017 antológia szerzői egyórás szekciókban váltották egymást az Akvárium Klubban, és nemcsak felolvasott verseiket ismerhettük meg, de önmagukról, ihlető forrásaikról és terveikről is beszéltek.

  • Irodalmi Jelen

    Három generáció a prózában – a Magyar Széppróza Napja nyitóestéje

    Első alkalommal gyűltünk össze a Magyar Széppróza Napja apropóján, amely új esemény az irodalom ünnepnapjai sorában. A nyitóesten a Magyar Napló Könyvesboltban Oláh Jánosra emlékeztek, valamint Majoros Sándor és Papp Dénes prózavilágába kaptunk betekintést.

  • Irodalmi Jelen

    Bökkenők és stációk

    „Mint oly sokan, ő is számol és küzd az idővel. Munkál ebben némi rejtett keserűség, de a sors elfogadásának mozzanata is. Nem harcol a végzettel, hanem megkísérli a méltó létezést – életben és irodalomban egyaránt.” – Csontos János verskötetét Bakonyi István mutatja be.

  • Irodalmi Jelen

    „A magyar kultúra: mi magunk vagyunk”

    A magyar kultúra napját ünnepelte a Magyar Írószövetség és a Magyar Napló Kiadó egy különleges kiadvánnyal: „az antológiák antológiájában” felvonul új századelőnk szerzőinek színe-java. Az esten ízelítőt kaphattunk A századelő versei/novellái/esszéi című kötetekből, a szerkesztők pedig a válogatás szempontjairól, a munka szépségeiről és nehézségeiről meséltek.

  • Irodalmi Jelen

    „A víz a földről megszökött” – Vasadi Péter emlékére

    A november 24-én kilencvenegy éves korában elhunyt Vasadi Péter Kossuth- és József Attila-díjas íróra, költőre, esszéistára és irodalomkritikusra az Irodalmi Jelenben három versével emlékezünk. A művek A Kórus kitart (versek, prózai szemelvények a zenéről) című, a Magyar Napló Kiadó gondozásában megjelenés előtt álló kötetéből valók.

  • Simon Adri

    Verset venni levegő helyett

    „Megfigyeltem magamon, nagyjából tényleg egy lélegzetvétel alatt olvasódik egy versdarab, s ez egyfajta belső ritmust kölcsönöz a szövegnek, csaknem testivé teszi a befogadást, mintha verset vennék levegő helyett.” – Iancu Laura új kötetét Simon Adri olvasta és írt róla nekünk.

  • Irodalmi Jelen

    Történelmi szerepcsere

    „Belekóstolhatunk, mit meg nem tettek vagy tettek volna elődeink, akik lassan száz éve készülődtek, hogy végre megpróbálják visszaszerezni hazájukat. Ebben a regényben néhány pillanatra elidőzhetünk a törökök uralta Magyarországon, s a hangsúly nem a nagy történelmi események bemutatásán van.” – Urbán Péter új regényéről Kadlót Nikolett írt.

  • Irodalmi Jelen

    Egy meg nem írt napló

    Érces orgánumok, egymondatos snittek és egy meg nem írt napló: Papp-Für János újonnan megjelent, Árnyékapa című kötetének bemutatójára, majd a Másik Oldal zenekar koncertjére került sor Budapesten, a Magyar Napló Könyvesboltban – Kiss Júlia járt a helyszínen.