A felgyújtott nagyteremben zajló eseménysor a világirodalom legborzalmasabb jelenetei közé tartozik, nem utolsósorban sokrétűsége és nagyszabású volta miatt. – A műrészletet Márton László új fordításában közöljük.

Villáminterjúk az öt éve elhunyt Kertész Imréről.

Mit kérdeznénk Szabó Lőrinctől, ha kortársunk lenne, milyen rövid válaszverset írnának az Irodalmi Jelen szerzői a Semmiért egészen című versére, hogyan szerettetnék meg középiskolás diákokkal a költő líráját? 120 éve született Szabó Lőrinc – az Irodalmi Jelen szerzői válaszolnak rendhagyó villáminterjúban.

Magyarország köztársasági elnöke a nemzeti ünnep, március 15. alkalmából hagyományosan kitüntetéseket adományozott.

„Székelyek és szkíták, magyarok Istene!
Megosztottságunkat szüntesd meg, s figyelj ránk!
Kérünk – de te tudod –, nekünk mi kellene.

„Amikor az Irodalmi Jelen korábbi számaiban olvashattam néhány részletet Gáspár Ferenc készülő regényéből, úgy tűnt, egy újabb Mátyás királyra emlékező mű születik. De amint sorról sorra, részletről részletre haladtam, világossá vált előttem, hogy ez a történet mégis inkább a címadó személyről, Galeottóról szól.” – Kovács katáng Ferenc jegyzete és interjúja.

Polgár Vera és Légrádi Gergely „Cserélünk?” címmel tartottak izgalmas és jó hangulatú, telt házas író-olvasó találkozót az Újlipótvárosi Klubgalériában március 5-én.

Az Írók Alapítványa, az Írók Szakszervezete, a Sárvári Tinódi Gimnázium és Sárvár Város Önkormányzata meghirdeti a 43. Kárpát-medencei Középiskolás Irodalmi Pályázatot, és 2020. április 14-től április 17-ig Sárvár városában megrendezi az irodalmi pályázat táborát.

Frideczky Katalin frissen megjelent, Újratervezés című kötetéről beszélget a szerzővel Laik Eszter az Írók Boltjában március 4-én.

A hiányzó vers
                     

                      Ady Endre utolsó versére

Még egy vers hiányzott a végéről
– talán a betegség és a halál
akadályozott csupán meg benne –,
hogy megírjad a Vesztesek Dalát!

Az „üdvözölt győző” után végre
a megszállt területekről futók,
maradékaikkal hurcolkodók,
a vagonlakóvá válók tömegét

kellett volna igazán mutatnod!...
Akikre rázuhant a Monarchia
oszló teteme, és nyomorékká
vagy éppen holttá nyomta szét őket!

Az Irodalmi Jelen januári TOP 10-es ajánlója három kategóriában. A műveket alfabetikus sorrendben közöljük.

Ezeket a könyveket szerettük 2019-ben, és ajánljuk az új évre is csendes téli estékhez egy jó forró fekete mellé.

Prózakötetek 2019-ből, amelyet idén is ajánlunk.

Ezeket a líraköteteket szerették leginkább az olvasóink 2019-ben.

Olyan helyzetbe jutottunk, hogy újra drámai erővel mutatkozik meg egy igen ősi filozófiai (egészen pontosan: egy vallásos világmagyarázattal kapcsolatos) dilemma: vajon a világban a jó és a rossz nagyjából egyensúlyban van-e és nagyjából szimmetrikusan működik-e?

Szőcs Géza Égi és földi c. oroszul megjelent könyvének a bemutatója a Moszkvai Könyvvásáron 2019. december 9-én.

Kínában ritka látvány az olyan köztéri szobor, amely valaha élt élő embert ábrázol. Az azonban még ritkább, ha az ábrázolt alak nem kínai személy.
Most ez történt: Petőfi Sándor és Szendrey Júlia közös szobra révén, amely Szórádi Zsigmond fehérvári szobrász alkotása, a park napok alatt a szerelmesek kertjévé lett, szerelem-lakatokkal, saját mitológiával rendelkező vonzásközponttá. Amihez azt kell még tudni, hogy Petőfi Szabadság, szerelem... kezdetű strófáját kötelező tananyagként legalább egymilliárd kínai ember tanulta meg kívülről.

Viola Szandra irodalmi újításairól, szokatlan ötleteiről ismert, legyen szó testverselésről, irodalmi fashion show-ról vagy lemosható verstetoválásokról, és az első verskarácsonyfa ötlete, megvalósítása is az ő nevéhez fűződik. A költő idén úgy döntött, hogy a még mindig rendhagyónak számító kezdeményezéssel egyúttal egy jó ügyet is támogat.

Friss műveket látni a tárlaton, a tematika: műterem. Vagy inkább: mű-terem? T. Horváth Éva címadásában rájátszik a tematika sokféle értelmezésére, ha nem is tesz kérdőjelet a mű-terem után, elég, ha a látogató rakja ki magában az írásjelet.

Bármennyire gazdag és változatos is az irodalmunk, mindannyian tudjuk, hogy átütő tehetségek, igazi, született poéták ritkán teremnek. Nekünk, a Janus Pannonius Alapítványnak pedig az a dolgunk, hogy felismerjük ezeket a kimagasló esztétikai teljesítményt nyújtó, bátor, tehetséges költőket, és felmutassuk őket ebben a közegben, ahol évről évre a kortárs világlíra egy-egy klasszikusát díjazzuk.