2019-ben olyan Hunyadi-szobrot készíteni, amely mindenkinek – magyarnak, szerbnek, románnak, idősnek, fiatalnak, hozzáértőnek, laikusnak – tetszésére legyen, lehetetlen vállalkozás. Mégis, elszomorító a fanyalgás és hangulatkeltés, amely a szobrot fogadja a magyar nyilvánosságban. Szinte nem is esik szó arról, hogy végre, bár több mint fél évezrednek kellett eltelnie, de eljutottunk oda, hogy a nagy magyar várvédők közt is óriásnak számító Hunyadi Jánosnak szobra állhasson – ha nem is a várban, oda még nem jutottunk el, de – legalább a Duna-parton.

A Hagyományok Háza Mikházán rendezi első szabadegyetemét augusztus második hétvégéjén. A kezdeményezésről és a programról Kelemen Lászlóval, az intézmény főigazgatójával készítettünk rövid interjút.

Pataki Tamás hírei szerint ugyanis 2050-ben Magyarország lett a világ legboldogabb országa, ahol a kényszerwellness mellett fontos jellemző, hogy a déli határt gyulai kolbászból font kerítéssel védik, gasztronómiai elrettentés céljából is. Azt mondják, jóból is megárt a sok.
Pataki Tamás bejelentette még többek között, hogy medvére támad egy család a szelfibottal, mert az állat beleállt a fényképükbe.

Marianne Wolf lírai absztraktot művel, zenei felhangokkal, kiváló ritmusérzékkel. A szín és formák időtlen, ikonikus (ideaszerű), matematikai és spirituális (metafizikus) világában érzi otthonosan magát, a színek szimbolikus, expresszív, lélektani erejét tárja elénk.

„Miklya Zsolt többféle versrendszerben tud gondolkodni: a nyelvjátékokon alapuló Weöres Sándor-féle hagyományt követve ugyanúgy, mint a »svéd gyerekvers« típusú, gondolatközpontú versekben.” – Tarr Ferenc írása Miklya Zsoltról.

Szombaton is zajlott az élet a Duna-korzón. A Könyvhét harmadik napjának képes beszámolója Laik Eszter és Varga Melinda fotóival.

Az olvasókat a rekkenő hőség sem riasztotta el, már a déli órákban sokan voltak a második napon a standoknál.

Az Irodalmi Jelen könyvheti TOP 10-es ajánlója három kategóriában. A műveket alfabetikus sorrendben közöljük.

A Szégyen versszereplői a pokol tornácáról érkeznek, a feneketlen dögkútból, onnan, ahonnan nincsen visszaút, ahol az átkozottak élik végnapjaikat, kiket a föld sem fogad szívesen magába, nem látják már meg soha, s tán nem is óhajtják a napfényt. Elfelejtenek embernek lenni, árnyékvilág az övék.

Életének 49. évében váratlanul elhunyt Térey János József Attila-díjas költő, író műfordító. Az Irodalmi Jelen egy 2017-es nyári képeslapjával emlékezik rá.

Május 21-én ünnepelné 80. születésnapját Lászlóffy Csaba, a Forrás-nemzedék mértékadó, nemzetközi hírű képviselője. Munkásságát nemcsak Erdélyben és az anyaországban, de az angol nyelvű fordításoknak köszönhetően Angliában és Írországban is sokan megismerték. Sokműfajúsága, formagazdagsága élő klasszikussá tették, akik pedig személyesen is ismerték, nem felejtik el szenvedélyes, életteli, kedves és közvetlen alakját. A költőre verseivel emlékezünk.

Május 16-án a Moszkvai Magyar Kulturális Intézetben mutatták be Böszörményi Zoltán Sóvárgás című kisregényét, melyet Jurij Guszev fordított orosz nyelvre. A bemutatón Hegyi Anita, az intézet igazgatója köszöntötte a szépszámú közönséget, majd átadta a szót Samsa Alexander programvezetőnek, aki bemutatta a meghívottakat: Böszörményi Zoltán írót, Jurij Guszev fordítót és Kozlev Sándor moderátort.

Az Irodalmi Jelen prózarovatának állandó szerzője, Polgár Vera új kötettel jelentkezett. A lét mámora című novellaválogatás a Semmelweis Kiadó gondozásában jelent meg, és az Újlipótvárosi Klub-Galériában mutatták be. – Képek a helyszínről, a hangulatos estről.

A szöveg sokat dolgozik a „meme” fogalmával, ami az internetnemzedéknek a sokszor újraposztolt vicces képeket jelenti, de társadalom- és irodalomtudományi berkekben egy ismétlődő építőkockát jelent.

Május 29-én 19 órától a Petőfi Irodalmi Múzeumban.

A hatalom mára belakta a Világot, nincs hová menekülni előle. Minden társadalom ugyanolyan szerkezeti irányba változik, tehát az egyén teljes ellenőrzésére, birtokba vételére, irányítására tör. Mit tehetünk?

Végre köhögve, levegő után kapkodva beesett a 3. reaktor vezérlőtermének ajtaján. A főnök azonban makacs volt. Nem, Varazin főmérnök nincs itt, nem is járt erre a robbanás óta. Igen, elismeri, valami nincs rendben a turbinákkal és a vízrendszerrel sem. De nem, egyáltalán nem hajlandó leállítani a reaktorát.

Már régen elcsitultak a világháború viharai, amikor a tekintélyes Reuter-iroda híradásai nyomán 1947 kora tavaszán a londoni lapok a következő hírt közölték: „Trebitsch-Lincoln, a brit parlament volt tagja, akinek halálhírét 1943-ban a japán hírszolgálat hozta nyilvánosságra, még mindig él.”

Beszélgetéssorozat Bodor Ádámmal – éves megszakításokkal. Nyolcadik alkalom.

Milan Kundera születésének 90. évfordulója alkalmából az Országos Idegennyelvű Könyvtárban rendeztek estet, ahol Karafiáth Judit irodalomtörténész és Vörös István tartottak előadást az író cseh és francia fogadtatástörténetéről.