A megdöbbenés a legmeglepőbb, amikor a Nyáry Krisztián-jelenségen felháborodik valaki. A Mohácsy-féle tankönyvön felnőtt generáció saját irodalomélményét éli újra az Így szerettek ők első és második részének olvasása közben. – Boldog Zoltán jegyzete

Könnyű az enduro teste, de szívós. Magas a nyerge, és kényelmesek a kiszolgáló egységek. A kerekek átmérője ideális, a köpeny mintázata durva. Az egész gép olyan, mintha álltában is a rohanást gyakorolná.

„Ahogy hazament az iskolából, leült a 386 DX 40-es gépe elé, és az SVGA impozáns, 256 szín megjelenítésére alkalmas, 1028-szor 768-as felbontású képernyőjén kidolgozta az Ősrobbanás béta verzióját. A pixelek, mint megannyi távoli csillag fénye, pislákoltak előtte…” – Sultanus Beatus tárcája

„Amikor alkalmi idegenvezetőként érdeklődőket vezettem körbe még a felújítás előtt, beszéltem a titkos feliratokról, jelekről, melyek valójában nem titkosak, inkább rejtettek, alapos szemrevételezés után láthatók” – Csanda Mária jegyzete a régi pompájában újra megnyitott Zeneakadémiáról.

„Nem fogok krecliben megöregedni miattad, jó? Szabadulni százévesen. Most akkor ötvenhatodszor elmondom, hogy Lövőház-Margit sarok, Mammut egy és kettő között. Igen, próbáld belőni, jó?” – Laik Eszter tárcája.

Fogadalmat tettek, hogy egész vagyonkájukat feláldozzák, csak segítse haza az Isten az ő Karijukat. De addig sem ültek tétlenül. Eladták a házukat, és a pénzből naponta hatalmas élelmiszerkosarat pakoltak össze. Ezzel jártak ki a lebombázott állomásra, ahol egymást érték a vonatok átutazó hadifoglyokkal, hazatérő katonákkal, mindenféle nemzet lerongyolódott, kikoplalt fiaival. Közöttük osztották szét kis házukat, remélve, hogy a messzi idegenben is akad majd, aki egy darab kenyeret nyújt éhező fiuknak.

Jó volt feküdni és nyugodtan fájni. Jó volt heverni az összevérezett kövek között. De a legjobb az volt, hogy megadhattam magam. Akkor robbant fel az autó. Pontosabban: amikor elöntött a fájdalom eufóriája, fölnéztem. És tudtam, hogy föl fog robbanni.

Pál Sándor Attila reakcióját olvashatják Boldog Zoltán Változik-e a Szép versek? című jegyzetére. A szerző az antológia történetéből írta tudományos diákköri dolgozatát.

A Szép versek antológiát ebben az évben Péczely Dóra helyett Szegő János szerkesztette. Mennyiben tér el az ő kánonja elődjének válogatásától? Mely szerzők kerültek be öt éven át folyamatosan a kötetbe?

Alice Munro kanadai író hangsúlyozottan novellistaként kapta meg a 2013-as irodalmi Nobel-díjat. Jegyzetünkben ennek lehetséges következményén gondolkodtunk el.

Hogyan reagálnak a fiatal kortárs szerzők, ha egy-egy olvasói vélemény kicsapja náluk a biztosítékot? Esettanulmány.

Az Angliába „kitántorgó” magyarok közül rengetegen kerülnek idősotthonokba, vagy egy-egy idős, önmagát ellátni nem tudó ember mellé, ami az összezártságnak embert próbáló drámája.

Hudy Árpád tárcája

A világ túlsó vége Jáva szigetén, a yogyakartai repülőtéren kezdődik a fehér vonalnál, legalábbis ezt mondta az Úristen pár pohár bor után. Elég odáig menni ahhoz, hogy meglegyen a dolgok eleje.

Cambridge, a világ egyik legrangosabb egyetemének városa magába olvaszt mindent, ami egyszerre brit és európai, itt az angol múlt fuvallata mellett magunkba szívhatunk egy kis Krakkót, Párizst, néhol Prágát – a sok évszázados műveltség és tudomány Vatikánja ez a város.

Hogy mindkét oldallal együttérzünk, se nem árulás, se nem szerepzavar, hanem az érzékenység természetes formája. Mint ahogy az is, hogy felmérjük saját felelősségünket. Például azt, kudarcot vallottunk annak megmagyarázásában, miért fontos, hogy Csöngén állhat egy Weöres Sándor-szobor.

Bíró-Balogh Tamás írt jegyzetet a másod-, harmad- és negyedvonalbeli irodalom fontosságáról egy Békés megyei sztárköltővel kialakított kapcsolata alapján.

A rendszerváltás után Mrožek visszaköltözött Lengyelországba, ahol 2002-ben agyvérzés érte, és három évig tartott, míg lassan visszanyerte írás- és beszédképességét. Ekkor Nizzába költözött, mondván: ”ott jobb a klíma, mint Lengyelországban”.

Felföld, palócvidék. A hazám. Ide tértem meg az ezredforduló tavaszán. Andi vezetett körbe a dombháton, a kiserdőn át a kőkeresztig, a falu fölé, ahonnan a porták játékasztalnak látszanak, s Mátra se más, mint lanka – csak az égbolt hatalmas, beborít mindent.

A Brit-sziget tengerpartja mindenekelőtt nagyon angol: külföldi turistával itt nemigen lehet találkozni. Az angolok viszont, ha partközeli város lakói, és szép az idő, rögtön célba veszik a tengert, még ha az időjárás nem is épp mediterrán.