Wehner Tibor glosszái 1.

Én pedig berohantam sebbe-lóba, hogy megvidámítsam az anyut, csak a Vili bezárta az ajtót kulcsra, hogy a Burrontó ne szökjön ki a kezei közül, azért, és először én sem tudtam bemenni, pedig már nagyon féltem, hogy mi van az anyuval.

Acsai Roland verses fantasy regénye

A művészi utakat néhány hónapig a szerzőkkel együtt járjuk végig.

Ceruzám éppen hogy körbefutotta
alakját máris szertezilálta

Moraj. Tér. Eljövendő emberek.
Történéssel viselős az ég.

"Senki? Fénytükör. Mért nem áll eléd?"

Elég lassan értettem meg, hogy itt most valaminek nagyon vége van.

Sólymocskák, peckecskék, löcskendik,
cégéres vétkekben járatos puncogók

Azt szeretném, ha mindent befestene, átólcettig, még az ablakokat is. Nekem egy egész életre lenne szükségem, a világra magára, addig festve, mázolva egymásra mindent belőle, hogy végül, mint egyetlen összefüggő felület lepje be ezt a szobát. Mindent, amit valaha látott vagy hallott, fel kellene, hogy fessen ide, míg végül kivehetetlenné válnak egymáson a vonalak.