Irodalmi Jelen
  • Vörös István, Végh Attila, Csobánka Zsuzsa Emese, Sándor Zoltán, Oláh András, Szilágyi-Nagy Ildikó, Rónai Balázs Zoltán, Acsai Roland, Abafáy-Deák Csillag, Eszteró István, Dupka György, József Attila

    Istenek játsszák el a történelmet

    Vörös István

    Félelemgyerekek 

    Mindannyian Trianon
    haszonélvezői vagyunk.
    Ha haszon a lét. És
    az élvezete: élni.

    Ha nem jönnek akkor
    a határok, ha nem csorognak
    be az ország belsejébe,
    mint padlásról az eső,

    akkor másfelé tartanak
    felmenőink. Az egyik
    nem menekül el, a másik
    nem marad ott, ahol van.

    És ha máshol járnak, 
    másra találnak,
    és máshol más gyerekeik
    lesznek, nem mi, nem mi.

  • Pódiumműsor az Irodalmi Jelen Trianon-számából Miskolcon

    Kortárs verses-zenés pódiumműsor az Irodalmi Jelen Trianon-emlékszámából élőben és online közvetítéssel is.
    Terítéken: a jelenkori magyar irodalom legizgalmasabb szerzői és fiatal alkotói. Ötállomásos turné öt különböző színházi produkcióval Győrön, Szegeden, Miskolcon, Szolnokon és Székesfehérváron.
    Közreműködnek: Tallián Mariann és Lázár Balázs

  • Ráday Zsófia, Fehér Enikő

    Mekkora helyen fér el az irodalom?

    Mikor veszi elő a sakktáblát Vörös István, lepipálja-e valaki táncban Áfra Jánost, ki látja Kemény Istvánt nevetni – Fehér Enikő és Ráday Zsófia négykezes naplója a IX. Hajdúböszörményi Írótáborról

  • Irodalmi Jelen

    Női minta – Csobánka Zsuzsa Emese versei

    A vágyakat szitálni tanulom,
    feldolgozni, mint az állatok testét.
    Hadd játsszanak vele gyerekek a gangon,
    a rothadó húsnak később lesz szaga.

  • Irodalmi Jelen

    Csobánka Zsuzsa Emese: Megérinteni egy nőt

    „A létrát akkorra már bekészítettem, az ecetszagú ablak előtt állt tárt karokkal, mintha minden vágya annyi lenne, hogy a parkettába feledkezhessen. Lassú léptekkel, imbolyogva haladtam a fokokon, anyám a fotelből dirigált, hogy vigyázz, Titili, le ne ess, mert akkor hívhatom az ügyeletet is…” – Részlet egy készülő regényből.

  • Irodalmi Jelen

    Delphoi, hegymenet – Csobánka Zsuzsa Emese versei

    A tenyérből indult, az égig ér,
    kezemben ringatott eleven erő,
    feloldhatatlan vagy, ne félj,
    ahova megyünk, ott nincsenek utak,
    csak a betelt idő és a tér ígérete jóslatok helyett

  • Irodalmi Jelen

    A test vetületei – Csobánka Zsuzsa Emese versei

    Apró ráncok a szemed sarkában. Szép vagy.
    Szálanként fújt üveglap a kezemben,
    lassan lépkedek feléd,
    meg ne roppanj.