Alföldi László festészeti tanulmányokat és műhelygyakorlatokat a Moholy-Nagy László Szabadiskolában (1968–69), majd a Budapesti Pedagógus Képzőművész Stúdióban (1984–95) folytatott. Mesterei Aradi Jenő és Fischer Ernő. Aktív alkotó művész, aki rendszeresen kiállításokon méretteti meg alkotásait, jeles művészetszervezői és műelemzői tevékenységet is folytat, bemutatta, elemezte Fischer Ernő, Kölűs Judit alkotásait. Fotóival, reprodukcióival közreműködik képzőművészeti kötetek kiadásában. Egyesületi működése is jelentős.

"Szabó László itthon van, de talán kevesen ismerik, ki ő valójában, bár az utóbbi évtizedben látható volt néhány kiállítása itthon is, jelezve, értéket hordoznak művei, megőrzendő értéket. Élete ugyan lezárt, de művészete nem, nagyon is nyitott és eleven."

A párhuzamosok nem a végtelenben találkoznak, 2017. május 2-án elég volt hozzá két egész óra. Először a MissionArt Galériában 17 órától Holtvilág, majd 19 órától a Godot Galériában Bestia címmel nyílt meg Gaál József kiállítása. Mindkét helyen túlvilági út.

„A Kötött pálya kötetbe foglalt sokszínű patchwork. Egy élet folthatásait, foltlenyomatait tartalmazza. Deák Csillag érzi a világot. Emellett saját énjét kutatja.” – Csontos Tibor könyvértékelőjét olvashatják.

Kopócsy Judit (Debrecen, 1947) festő, textilművész. Gyakran alkalmazza a kollázst és más vegyes grafikai, festészeti technikákat. Újabban miniatúrákat is fest. Érzékeny színharmóniái mellett műveinek jellemző eleme a Klee által meghatározott ún. „sétáló vonal”.
Bátai Sándor (Veszprém, 1955) festő, grafikus. Kompozícióiban a régmúlt dolgok lenyomatai a XX. századi világ fragmentumaival együtt jelennek meg. Képeinek sejtelmes, derengő, titokzatos atmoszférája az örök elmúlás hangulatát festi. Az utóbbi években a merített papír rücskös felületének alapként történő felhasználásával is kísérletezik.

Elekes Károly (Székelykeresztúr 1951) Munkácsy-díjas szobrász, grafikus, festő. 1978–1984 között a Marosvásárhelyen működő MAMŰ-csoport legfőbb szervezője és programadója volt. Művészetének ebben az időszakában a neoavantgárd mozgalom irányzatai által megérintetten alakította ki stílusának azóta is meghatározó alapvonásait.

Szabó György (1947, Nagykőrös) Munkácsy-díjas szobrász 1972-ben szerzett diplomát a Magyar Képzőművészeti Főiskolán, mestere Somogyi József volt. Szabó György szobrai az absztrakció egy egészen különös változatát valósítják meg. Konstrukciói első ránézésre nélkülözik a figuralitást, a testet. A bronzból készült művek esetleges, nem e világból való szerkezeteknek tűnnek. A köztéri alkotások és kisplasztikák mellett jelentős az éremművészeti tevékenysége.

"A Memoart Galériában a „Mindennapi mitológia” című tárlatonegy olyan világba csöppentem Silvio Monti képeit látva, mint amilyen talán a sumér birodalomé lehetett egykor, csak most földön jár egy istennő, talán nem is egy, hanem több is. Az egyik Lilit, akinek a világ teremtésében játszott szerepe homályos, és akit végül gonoszsága miatt száműztek Inanna édenkertjéből. Sumérül a LIL levegőt jelent, de jelenti az éjszakát, sőt titkos tudás, szél, szellő, felhő, baj, betegség, bűn értelemben is használhatjuk, egyben bolondságot, őrületet is kifejez. Végül eljuthatunk a démonhoz. Eljutunk a női ölhöz."

Haász Ágnes műveit fénymásológép és számítógép segítségével hozza létre. A fényvibráció fizikai jelenségei alakítják alkotásai szín- és formavilágát, olyan hatásokra törekedve, amit más hagyományos eszközzel nem lehet elérni. Az egyszeri és a sokszorosított pillanat, a sorozatszerű és a variáció kódolja, végteleníti alkotásait. Elektrografikákon kívül készít művészkönyveket, ex libriseket, részt vesz a hazai és nemzetközi mail-art mozgalomban.

Sándor Antal szobrászművész gyűjteményes kiállítása a budapesti Várnegyed patinás Magyarság Házában nyílt meg Hit – Művészet – Márvány címmel. A művész szakralitást sugározó, a szentség erejét, hitet és emelkedettséget hordozó alkotásai a művek spirituális terébe lépő világi és nem világi nézőt egyaránt töprengésre késztetik.

Szaggatott írásjelekként is felfoghatom a képet. Üzenet, amely kódolt, rejtett, A-tól F-ig fut a jel, egy kereszt mintázatát látom, egy háromszöget, amely Isten szemét is jelentheti. Rautner ecsetvonásai véletlenek lennének, vagy épp ellenkezőleg, nagyon is tudatosan hozza létre az olvasható, olvashatónak vélt jeleket?

A kiállítás címe az események vagy jelenségek látszólagos ok nélküli egybeesésére is utalhat, holott itt nem beszélhetünk látszatról, nagyon is láthatóak, a művek és a művészek közötti kapcsolat sem a véletlen műve. Egy kisközösség mutatja meg ismét magát, a legkisebb közös többszöröst találták meg a művészek.

A fej- és testtartások kimerevített pillanatok, az idő lenyomatai, bélyegei. Gyónások is ezek az alkotások, szakrális terek, helykijelölések, a hely fontosságát hangsúlyozzák.

Az Érdi Művésztelep szokásos őszi kiállítása immár a hetedik volt a sorban. A 2009-ben alapított művésztelep alkotói között több olyan művészt találunk, akik a kortárs magyar képzőművészetben már kivívták rangos helyüket. A legutóbbi tárlaton tizenkét képzőművész alkotásait láthatta a közönség, a műveket ezúttal is a telep egyik alkotója és egyben fő szervezője, Kéri Mihály választotta ki.

Katona-Zsombori Mária műveiben ott az esztétikai, érzületi, életviteli minőség. Járt úton halad, de senki által nem hagyja magát sodorni vagy sodortatni. Magabiztosan áll a saját lábán.

Az idő mozgás is, és bár Gross Arnoldnál úgy tűnik, hogy megállt az idő, valójában nem, folytonos a változás, figuráinak, tárgyainak különböző helyei és terei vannak (Madarak kertje, 1960-as évek), ezzel időben sem azonosak korábbi önmagukkal.

A Tarr Béla Prológus című filmjére/filmjébe font szöveghálóval a 8 Égtáj írócsoport hagyományt folytat – és teremt újjá. E töredezett tradíció része valahány szerzemény: film, fotó, regény vagy novella, amelynek alkotói egy-egy művet kapuként, belépési pontként értelmeznek. A 3. réteg a továbblépéseké.

Az antikvitás világa egyre távolodik a ma emberétől, miközben egyre közelebb érzi magát az istenek világához, amely átlátható volt, szabályait ismerte és gyakorolta, sőt elfogadta, élete szerves részeként. Nem szállt szembe az istenek döntésével, csak kivételes esetekben. Bűnhődni is az istenek döntése által bűnhődött.

A Tarr Béla Prológus című filmjébe font szöveghálóval a 8 Égtáj írócsoport hagyományt teremt újjá. E töredezett tradíció része valahány szerzemény, amelynek alkotói egy-egy művet belépési pontként értelmeznek. A második rétegben az átlépés gesztusa testesül meg.

Incze rozsdás, rézkarcos világa a patinát jelenti, a fontosat, a megőrzendőt, a továbbadandót (Mosd meg az arcodat, Vérző). A képek dinamikája rejtett, áttételes, hiszen egy fekvő alaknál aligha képzelhetnénk el mást, mint a csendet, az elmélyedést.